Elnézést a kicsit ízetlen címért. Mindenki, aki valamennyire is érdekelt, tudja, hogy az aranyér rengeteg kismama életét keseríti meg. Az igazság az, hogy sokan jobban rettegnek tőle, mint magától a terhességtől. És sokan joggal, hiszen volt már, aki ezért nem akart több terhességet vállalni. Gyakran fordul elő, mégis, mit lehet ilyenkor tenni?

 

Több okra is visszavezethető, hogy miért okoz az aranyér panaszt terhesség alatt.

A legismertebb ezek közül az, hogy a megnövekedett anyaméh a babával belülről nyomja a kismedencét, és ez a nyomás áttevődve az aranyeres párnákra azok duzzanatát okozza.

Másrészt a baba táplálásához fokozott vérellátás szükséges, ez is a nyomásfokozó tényezőként szerepel a kismedencében.

Harmadrészt, a székelési szokások a terhesség alatt nagyban megváltoznak. Általában szorulás alakul ki, bélrenyheséggel, székelési nehézséggel, nagyobb fokú hasprés szükségével, ami szintén nyomásfokozódást okoz.

A magzatvédő vitaminok, vaskészítmények is sajnos, sokszor teszik kopogóssá a széklet állagát.

A belső aranyerek általában minden kismamánál megduzzadtnak, de ezek szoktak ilyenkor kevésbé problémát okozni. Vagy ha mégis, az alábbiakat betartva könnyen, bőven az elviselhetőség határán belül tudják tartani a problémát.

A külső aranyerek ilyenkor kétféleképpen is megjelenhetnek. A megnövekedett nyomás, és a lassult visszaáramlás következtében a külső aranyerek megrepedhetnek, bevérezhetnek, vérrög alakulhat ki bennük. Erről egy komplett korábbi cikkem szól a rögös, külső aranyérről.

Viszont előfordul, hogy egy-egy külső aranyérben nyirokpangás, vizenyő, ödéma alakul ki, és egy vízzel telt lufiként igen fájdalmas, kisebb-nagyobb duzzanat alakul ki akár igen rövid idő leforgása alatt is. A bőr feszül, fáj, és persze minden székelés, sőt, még az ülés is az élet kevésbé apró „gyönyörei” közé tartozik.

Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kismama a hollywoodi rózsaszín habcsókos áldott állapot képétől igencsak távol állónak, méltatlanul gyötrelmesnek, szerencsétlennek érzi helyzetét, állapotát, csorbult nőiségét.

De ha egy kicsit előre gondolkodunk, nagyban csökkenthetjük az esélyét annak, hogy a várandósság csodája helyett saját alfelünkkel kelljen foglalkoznunk. Az általam is javasoltak itt alább nem csodaszerek, de érdemes lehet ezeket megfogadni mint megelőzés, mint kezelésképpen.

Amit a kismamák imádnak.

Mi lenne más, mint a Detralex nevű tabletta. Csökkenti a visszerek feszülését mint a lábakban, mint a kismedencében, így az aranyerekben is. Azon kevés gyógyszer közé tartozik, ami terhességben is szedhető, és vény nélkül is kapható. Nem kapok érte jutalékot, de bárcsak kapnék, mert sokan úgy rászoknak, mint én szoknék az epres Milkára. Napi 2x1 szemnél kevesebbel ne is próbálkozzunk!

A belső aranyerek kezelésére ilyenkor szívem szerint Reparon kúpot 2x1 alkalmaznék, persze, csak ha panasz van vele. Egyébként a nagy pocak mellett nehézkesen felvehető különleges jógapozíciók miatt „csak úgy elővigyázatosságból”, a rend kedvéért, vagy hogy tegyünk bármit, szerintem ne kúpozzunk.

Megelőzésre szerintem kívülre használjunk flavonoid tartalmú „vénaerősítő” Doxiproct, Venoruton, vadgesztenye kenőcsöt napi 2x. Kaphatóak egyre nagyobb számban kifejezetten kismamákat megcélzó krémek is. Mindenkinek a biztonság betartása mellett szíve joga a neki legmegfelelőbbet ezek közül megtalálni, de csodás eredményeket, aranyér két perc alatt végleges megszüntetését ígérő készítményekkel kapcsolatban legyünk minimum óvatosak, hitetlenek. Messziről jött ember azt mond, amit akar.

Semmi meglepőt nem tudok írni, sok folyadék mellé növényi rostokban gazdag étkezés, mozgás, stb.

Érdemes még kipróbálni glaubersós gyógyvizet (Mira víz). Az ezekben lévő só nem szívódik fel, viszont a vizet megkötve a székletet lazán tartja. Sok-sok folyadékkal fogyasszuk napi 0,5-2 dl mennyiségben. Ízük szörnyű, de hát a jó tanácson kívül semmit sem adnak ingyen.

Az életben semmire sincs garancia, ezt érdemes minél előbb megtanulnunk. Bármit tehetünk, székeljünk akár fejen állva (ez vicc, az ég szerelmére, ki ne próbálja!), csak csökkenthetjük az aranyér kialakulásának esélyét, biztosan el nem kerülhetjük. Szoktam mondani, hogy ha lyuk van a fenekén, bárkinek gondja lehet vele.

Tehát, kijön, fáj, esetleg vérzik: mit tehetünk?

Az aranyerekben való feszülés fájdalmat okoz, ezért az elsőrendű dolog ennek csillapítása.

Detralexet neki, akár pár napig napi 3x2 adagban is, utána az adag 2x2, 3x1, 2x1-re csökkentendő a tájékoztató alapján. (Tényleg nem fizetnek a reklámért.) Szoptatós vizsgálat híján, mikor is nem vizsgálták a tejbe és így a babába való átkerülését, szedését nem javasolják már szoptatás alatt. Sajnos, így én sem tehetem.

Ősi módszer, de igen hatékony a jegelés. A vizenyő csökkentésén túl közvetlen fájdalomcsillapító hatással is bír. De bizony, nem mindegy, hogyan alkalmazzuk. A legnagyobb hibát akkor követhetjük el, ha a húsz csillagos mélyhűtőből kivett jégzselét/mirelit borsót/zacskós tejet úgy ahogy van, közvetlenül a bőrre nyomjuk. Ez bizonyosan fagyási sérülést okoz –a hideghez nem csak az ember nyelve ragadhat oda. Így azt a fagyott akármit mindenképpen egy törülközőbe csavarjuk bele, s ezzel a csomaggal napi sokszor 5-10 percig hűtsük a területet. Fájdalom, egyéb panasz megjelenésekor azonnal hagyjuk abba!

Mind a vizenyő, mind a vérrög összehúzódását segíti a heparint tartalmazó krém (pl. a Lioton) használata napi 2-3x csak a csomóra kenve.

Szoptatás mellett nagyon jó összehúzó hatású (Dr. Csatár Évától hallottam, köszönet érte) a napi többszöri, svédcseppes borogatás.

Persze, nem kizárt, hogy a problémát végül proktológus, sebész oldja meg. De ha a szörnyűséges állapotokat sikerül elkerülni, néha csodás gyógyulásokat lehet látni a szülés után 4-6 hónappal, a tapasztalatom szerint. Ha a kismama kibírja, érdemes addig várni az eltávolítással kapcsolatos döntéssel.

A terhesség és szülés körüli kismedencei átalakulással, sérülésekkel kapcsolatban nem ritkán alakul ki végbélrepedés, ami főleg székeléssel kapcsolatos fájdalommal, vérzéssel, kisebb csomó keletkezésével jár. Na, ez nem aranyér, ennek gyógyítására a fenti módszerek jórészt alkalmatlanok.

Mielőtt elérkeznénk az önfeledt babázás idilli állapotához, és persze a gyermek ellátásának/nevelésének/eltűrésének nem rögtelen útján elindulva több ezer helyről többmillióféle információt szívhatunk magunkba a baba ellátásával kapcsolatban.

Én egy szakmailag hiteles, gyakorlatias forrást javasolnék ezek beszerzésére, eléréséhez katt ide:

 

Értékes, tanulságos, őszinte.

Ritkán szoktam magamban sírni, de… Utálom, amikor egy 8-10 hetes kismama már régóta meglévő és mérsékelt panaszokat okozó végbélbetegséggel jön, ami most aztán hű-de-nagyon-meg-minden. Ilyenkor lehet választani, hogy ennek meggyógyításával esetleg veszélyeztethessük-e a babát, vagy viseljünk el még 6-7 hónapot ebben a nem életveszélyes, de testi-lelki életünket, életvitelünket minden nap hátráltató nyűgös állapotban.

Mindezt ahelyett, hogy a baba tudatos tervez(get)ésekor a rég óta kissé kellemetlen állapotunkatmegmutatjuk szakembernek, proktológusnak, aki felesleges kihívások nélkül könnyűszerrel, aggódások nélkül rendbe tudja ezt tenni. Ilyenkor ez is hozzátartozik a babaváráshoz.

Talán ennyi, akinek bevált módszere van, kérem, tudassa.

Ha a cikkben található információknál sokkal több tanácsot szeretne, mindenképpen javaslom a www.AranyérTitkokKismamáknak.hu oldalt.

Hát hajrá, és persze kívánok szép napot,  jó egészséget, meg minden jót.