Ez nem egy szakmai cikk, ezért kérem, csak akkor olvassa el ezt a bejegyzést, ha van rám és egy szerintem rendkívül fontos célra 2-3 perce és egy kevés plusz energiája, gondolata!
Több éves felvilágosító munkám eredményeként azt a számomra igen megtisztelő felkérést kaptam, hogy Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjához a végbélbetegségekkel kapcsolatos tájékoztatókat megírjam.
A szűrőprogram eddigi két évében fantasztikus eredményeket produkált. Több, mint ötszáz helyszínen hatvanötezer ember átfogó ( összesen 1 600 000!!! db.) szűrővizsgálata, százharmincháromezer ember tanácsadása történt. Eközben majd kilencvenháromezer információs Prevenciós Csomag került kiadásra, melyben a továbbiakban új területként az általam írt végpanaszokkal kapcsolatos anyagok szerepelnek majd.
Ezt a feladatot eddigi munkám és célom -hogy az általánosan igen szerénynek mondható egészségkultúránkat magasabb szintre emeljem- megkoronázásaként értékelem, és nagyon hálás vagyok érte. Annak tudatában, hogy a blogot ezidáig közel félmillióan látogatták meg, és mind személyes találkozáskor, mind üzenetben rengeteg támogató és a további munkámat bátorító véleményt kaptam, úgy érzem, felnőttem a feladathoz.
Mivel semmiképpen sem akarom, hogy a tapasztalatomon túl az én (akár hibás) feltételezéseim alapján válasszak témát, segítségét szeretném kérni.
Az A5-ös méretű könyvecske egy oldala a terjedelmet valamennyire leszűkíti, de két téma megfelelő mélységű átadásához szerintem lehetségessé válik.
A két témához a javaslatom:
1) Mit tegyünk ahhoz, hogy megelőzzük a végbélproblémák kialakulását, romlását, vagy csökkentsük annak esélyét. Gondolok itt a sokak számára már ismert életmódi tanácsokra, mely akár apró változ(tat)ásokkal is a visszajelzések alapján sokak számára alapvető pozitív életviteli/-módbeli változás állt be.
2) Ha mégis van panaszunk, melyek azok, amelyek fennállása esetén érdemes szakemberhez, proktológushoz forduljunk. Mit tud ő az általános vélekedéssel ellentétben többet tenni a gyógyulásért, mint pl. egy háziorvos, urológus, sebész, belgyógyász, stb.
Kérésem tehát az, hogy két témára (egy fontosabb és egy kevésbé fontos) tegyen javaslatot, hogy mi szerepeljen ebben a felvilágosító anyagban. Szívesen fogadom véleményét az általam javasolt témaválasztással kapcsolatban is.
Fáradozását előre is hálásan köszönöm.
Kívánok szép napot, jó egészséget.
dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™” www.aranyeresseg.hu
.
Elnézést a kicsit ízetlen címért. Mindenki, aki valamennyire is érdekelt, tudja, hogy az aranyér rengeteg kismama életét keseríti meg. Az igazság az, hogy sokan jobban rettegnek tőle, mint magától a terhességtől. És sokan joggal, hiszen volt már, aki ezért nem akart több terhességet vállalni. Gyakran fordul elő, mégis, mit lehet ilyenkor tenni?
Ha a cikkben található információknál sokkal több tanácsot szeretne, mindenképpen javaslom a www.AranyérTitkokKismamáknak.hu oldalt.
Az aranyér kiváltó okai terhesség alatt
Több okra is visszavezethető, hogy miért okoz az aranyér panaszt terhesség alatt.
A legismertebb ezek közül az, hogy a megnövekedett anyaméh a babával belülről nyomja a kismedencét, és ez a nyomás áttevődve az aranyeres párnákra azok duzzanatát okozza.
Másrészt a baba táplálásához fokozott vérellátás szükséges, ez is a nyomásfokozó tényezőként szerepel a kismedencében.
Harmadrészt, a székelési szokások a terhesség alatt nagyban megváltoznak. Általában szorulás alakul ki, bélrenyheséggel, székelési nehézséggel, nagyobb fokú hasprés szükségével, ami szintén nyomásfokozódást okoz. A magzatvédő vitaminok, vaskészítmények is sajnos, sokszor teszik kopogóssá a széklet állagát.
A belső aranyerek általában minden kismamánál megduzzadtnak, de ezek szoktak ilyenkor kevésbé problémát okozni. Vagy ha mégis, az alábbiakat betartva könnyen, bőven az elviselhetőség határán belül tudják tartani a problémát.
A külső aranyerek ilyenkor kétféleképpen is megjelenhetnek. A megnövekedett nyomás, és a lassult visszaáramlás következtében a külső aranyerek megrepedhetnek, bevérezhetnek, vérrög alakulhat ki bennük. Erről egy komplett korábbi cikkem szól a rögös, külső aranyérről.
Viszont előfordul, hogy egy-egy külső aranyérben nyirokpangás, vizenyő, ödéma alakul ki, és egy vízzel telt lufiként igen fájdalmas, kisebb-nagyobb duzzanat alakul ki akár igen rövid idő leforgása alatt is. A bőr feszül, fáj, és persze minden székelés, sőt, még az ülés is az élet kevésbé apró „gyönyörei” közé tartozik.
Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kismama a hollywoodi rózsaszín habcsókos áldott állapot képétől igencsak távol állónak, méltatlanul gyötrelmesnek, szerencsétlennek érzi helyzetét, állapotát, csorbult nőiségét.
De ha egy kicsit előre gondolkodunk, nagyban csökkenthetjük az esélyét annak, hogy a várandósság csodája helyett saját alfelünkkel kelljen foglalkoznunk. Az általam is javasoltak itt alább nem csodaszerek, de érdemes lehet ezeket megfogadni mint megelőzés, mint kezelésképpen.
Megelőzésre
Amit a kismamák imádnak
Mi lenne más, mint a Detralex nevű tabletta. Csökkenti a visszerek feszülését mint a lábakban, mint a kismedencében, így az aranyerekben is. Azon kevés gyógyszer közé tartozik, ami terhességben is szedhető, és vény nélkül is kapható. Nem kapok érte jutalékot, de bárcsak kapnék, mert sokan úgy rászoknak, mint én szoknék az epres Milkára. Napi 2×1 szemnél kevesebbel ne is próbálkozzunk!
Belülre mi kerüljön?
A belső aranyerek kezelésére ilyenkor szívem szerint Reparon kúpot 2×1 alkalmaznék, persze, csak ha panasz van vele. Egyébként a nagy pocak mellett nehézkesen felvehető különleges jógapozíciók miatt „csak úgy elővigyázatosságból”, a rend kedvéért, vagy hogy tegyünk bármit, szerintem ne kúpozzunk.
És kívülre?
Megelőzésre szerintem kívülre használjunk flavonoid tartalmú „vénaerősítő” Doxiproct, Venoruton, vadgesztenye kenőcsöt napi 2x. Kaphatóak egyre nagyobb számban kifejezetten kismamákat megcélzó krémek is. Mindenkinek a biztonság betartása mellett szíve joga a neki legmegfelelőbbet ezek közül megtalálni, de csodás eredményeket, aranyér két perc alatt végleges megszüntetését ígérő készítményekkel kapcsolatban legyünk minimum óvatosak, hitetlenek. Messziről jött ember azt mond, amit akar.
Életmód, étkezés
Semmi meglepőt nem tudok írni, sok folyadék mellé növényi rostokban gazdag étkezés, mozgás, stb.
Érdemes még kipróbálni glaubersós gyógyvizet (Mira víz). Az ezekben lévő só nem szívódik fel, viszont a vizet megkötve a székletet lazán tartja. Sok-sok folyadékkal fogyasszuk napi 0,5-2 dl mennyiségben. Ízük szörnyű, de hát a jó tanácson kívül semmit sem adnak ingyen.
És ha beüt a mennykő?
Az életben semmire sincs garancia, ezt érdemes minél előbb megtanulnunk. Bármit tehetünk, székeljünk akár fejen állva (ez vicc, az ég szerelmére, ki ne próbálja!), csak csökkenthetjük az aranyér kialakulásának esélyét, biztosan el nem kerülhetjük. Szoktam mondani, hogy ha lyuk van a fenekén, bárkinek gondja lehet vele.
Tehát, kijön, fáj, esetleg vérzik: mit tehetünk?
A feszülő duzzanat csökkentése:
Az aranyerekben való feszülés fájdalmat okoz, ezért az elsőrendű dolog ennek csillapítása.
Detralexet neki, akár pár napig napi 3×2 adagban is, utána az adag 2×2, 3×1, 2×1-re csökkentendő a tájékoztató alapján. (Tényleg nem fizetnek a reklámért.) Szoptatós vizsgálat híján, mikor is nem vizsgálták a tejbe és így a babába való átkerülését, szedését nem javasolják már szoptatás alatt. Sajnos, így én sem tehetem. Ősi módszer, de igen hatékony a jegelés. A vizenyő csökkentésén túl közvetlen fájdalomcsillapító hatással is bír. De bizony, nem mindegy, hogyan alkalmazzuk. A legnagyobb hibát akkor követhetjük el, ha a húsz csillagos mélyhűtőből kivett jégzselét/mirelit borsót/zacskós tejet úgy ahogy van, közvetlenül a bőrre nyomjuk. Ez bizonyosan fagyási sérülést okoz –a hideghez nem csak az ember nyelve ragadhat oda. Így azt a fagyott akármit mindenképpen egy törülközőbe csavarjuk bele, s ezzel a csomaggal napi sokszor 5-10 percig hűtsük a területet. Fájdalom, egyéb panasz megjelenésekor azonnal hagyjuk abba!
Mivel kenjük a csomót?
Mind a vizenyő, mind a vérrög összehúzódását segíti a heparint tartalmazó krém (pl. a Lioton) használata napi 2-3x csak a csomóra kenve.
Szoptatás mellett nagyon jó összehúzó hatású (Dr. Csatár Évától hallottam, köszönet érte) a napi többszöri, svédcseppes borogatás.
Persze, nem kizárt, hogy a problémát végül proktológus, sebész oldja meg. De ha a szörnyűséges állapotokat sikerül elkerülni, néha csodás gyógyulásokat lehet látni a szülés után 4-6 hónappal, a tapasztalatom szerint. Ha a kismama kibírja, érdemes addig várni az eltávolítással kapcsolatos döntéssel.
Figyelmeztetés!
A terhesség és szülés körüli kismedencei átalakulással, sérülésekkel kapcsolatban nem ritkán alakul ki végbélrepedés, ami főleg székeléssel kapcsolatos fájdalommal, vérzéssel, kisebb csomó keletkezésével jár. Na, ez nem aranyér, ennek gyógyítására a fenti módszerek jórészt alkalmatlanok.
Javaslat:
Mielőtt elérkeznénk az önfelett babázás idilli állapotához, és persze a gyermek ellátásának/nevelésének/eltűrésének nem rögtelen útján elindulva több ezer helyről többmillió féle információt szívhatunk magunkba a baba ellátásával kapcsolatban.
Én egy szakmailag hiteles, gyakorlatias forrást javasolnék ezek beszerzésére, eléréséhez katt ide:
Ritkán szoktam magamban sírni, de… Utálom, amikor egy 8-10 hetes kismama már régóta meglévő és mérsékelt panaszokat okozó végbélbetegséggel jön, ami most aztán hű-de-nagyon-meg-minden. Ilyenkor lehet választani, hogy ennek meggyógyításával esetleg veszélyeztethessük-e a babát, vagy viseljünk el még 6-7 hónapot ebben a nem életveszélyes, de testi-lelki életünket, életvitelünket minden nap hátráltató nyűgös állapotban.
Mindezt ahelyett, hogy a baba tudatos tervez(get)ésekor a rég óta kissé kellemetlen állapotunkatmegmutatjuk szakembernek, proktológusnak, aki felesleges kihívások nélkül könnyűszerrel, aggódások nélkül rendbe tudja ezt tenni. Ilyenkor ez is hozzátartozik a babaváráshoz.
Talán ennyi, akinek bevált módszere van, kérem, tudassa. Ha a cikkben található információknál sokkal több tanácsot szeretne, mindenképpen javaslom a www.AranyérTitkokKismamáknak.hu oldalt.
Hát hajrá, és persze kívánok szép napot, jó egészséget, meg minden jót.
dr. Bánfalvi Péter sebész adjunktus, proktológus „A gyógyító gondoskodás™” www.aranyeresseg.hu .
A betegségeket bemutató sorozatnak lassan vége. Ennek oka kettős. Egyrészt a gyakoribb (és kevésbé gyakori) végbélbetegségek majdnem elfogytak, maradnának az érdeklődők, problémával küszködők részére teljesen meddő, minden gyakorlati értéket nélkülöző technikai villogtatások, amire itt szerintem semmi szükség. Másrészről egyre több kérdést kapok olyan problémákkal, információkkal kapcsolatban, amik a cikkekben érthetően, alaposan kivesézve megtalálhatók. Feltételezem, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten megtesz mindent azért, hogy a gyógyulásával kapcsolatban minden kellő információt megszerezzen, és nem az az első dolga, hogy gondolkozás, bármilyen erőfeszítés, a felelősség felvállalása nélkül, zsigerből nekem dob egy kérdést. Ezért valószínűleg a cikkekben fellelhető adathalmaz olyan nagyságot (kuszaságot) ért el, ami sok földi halandó számára önmagában már nehezen vagy egyáltalán nem átlátható. Ez az én hibám, ezért elnézést kérek.
Egy ritkán észrevett, de egyébként elég gyakori problémáról írok most. Azért csak ritkán észrevett, mert sokszor alattomosan, akár az aranyér „árnyékában” megbújva sunyít a mélyben, és sokszor csak nagyon alapos, akár csak többedszeri vizsgálat rántja le a leplet ottlétéről. Sokszor fogják az általa okozott panaszokra, hogy ez bizony maga az aranyér, ami sok probléma okozója lehet. De kezdjül az elején. Vannak mélyebben a végbél falában apró mirigyek, az egyszerűség kedvéért mondjuk ezeket izzadságmirigyeknek (kis csúsztatással, persze). Azért csúsztatással, mert egyrészt nem izzadságot, hanem minimális nyákot termelnek, másrészt mert leginkább a széklet csúszósságáért felelősek. Ezek a mirigyek a külső és a belső borítás, a bőr és a nyálkahártya határán, a belső részen apró öblökbe nyílnak. Megint az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy folyóra, a mirigy a folyó vízgyűjtőterülete, a kivezetőcső maga a folyó, az öböl meg itt a végbélbe, ott a tengerbe vezeti a folyó tartalmát. Remélem, érthető.
Néha azonban adódik némi probléma. Biztos sokaknak közülönk gyulladt már be a hónaljában egy izzadságmirigy. Fáj, nyom, az ember a karját sem mozgatja szívesen. Ez a gyulladás vagy valami szerencse folytán megnyugszik, vagy sürgős műtéti teendőt adó tályoggá csúnyul, akár magától kifakadva sokáig váladékozik. Nem igazán halálos, de roppant kellemetlen betegség tud lenni. Ugyanez a helyzet az alvégen is. Sokszor tapasztalom, hogy vagy maga a mirigy gyullad be, érzékeny duzzanatot okozva a végbél falában, vagy a kivezetőcső, az öböl szájadéka duzzad meg lobosan, hosszú idő alatt a végbél mélyebb szakaszában akár érzékeny bőrnyúlvánnyá alakulva keseríti meg a mindennapokat. Ilyen nyúlványok, gyulladás, bármi panasz, gond nélkül gyakran előfordulnak a végbélben (mondom a bőr és a bél határán, még bőrrel fedetten), ezek minden kritika nélküli eltávolítása (merthogy mondják: „polip, amiből rák lesz”, nem teljes mértékben fedi a valóságot) felesleges tortúra.
Sok a szöveg, tudom, de miért is rémisztem ezzel a horrorral a kedves, de egyre kevésbé türelmes olvasót? A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jön a páciens, elmondja, hogy székeléskor, de főleg üléskor szúr, fáj a végbele egy bizonyos helyen, a toalettpapír néha véres, néha váladékos. A gyulladáskor szokásos korábbi láz, hidegrázás legtöbbször még kérdésre sem jut a páciens eszébe. Ilyenkor a legrosszabb esetben (persze a „minek jött ide maga ezzel?!” hozzáállást nem véve) ráfogják az aranyérre, de az erre adott gyógymód viszont nem szünteti meg a gyulladást, csak nyújtja a csalódottsággal telítődő időt a megoldásig. Mondhatják rá a vérzés, fájdalom miatt, hogy ez végbélrepedés, majd az végkifejlet ugyanaz lesz, marad a probléma. Az a szép ebben, hogy eközben és emellett persze akár lehet aranyér vagy végbélrepedés is, csak a kizárólag ezekre irányuló kezelés (kúp, krém, műtét, gyógyszer, ráolvasás, váltott hideg-meleg ülőfürdő stb.) nem nyújt gyógyulást. Bár az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétes, de a belső aranyér csak ritkább esetben fáj úgy önmagában. A „hagyományos” végbélrepedés meg legtöbbször záróizomgörccsel társul, elöl, a has felé vagy hátul, a gerinc felé jelentkezik. A páciens meg jön laza fenékkel, és mondja, mutatja sokszor, hogy a jobb vagy bal oldalon üléskor szúr, nyom, fáj. Ilyen esetben, annak ellenére, hogy a terület látványa sokszor semmitmondó, a problémás pontot belül megnyomva a fájdalom legtöbbször elsőre kiváltható, a baj így azonosítható.
Miért baj, ha nincs rendesen kikezelve a probléma? Igazából két okot tudnék erre felsorolni. Egyrészt mert panaszt okoz, ha nem is folyamatosan, de rendszeresen. Nem való az oda. Másodszor, ha a gyulladás szépmagyarul mondva „betályogosodik”, a tályog fut, amerre lát, erről szól az erősebb idegzetüeknek való „Tályog és sipoly…” c. opuszom, ki rosszul akar aludni (nem csak a gyenge stílusa miatt), olvassa el bátran!
Teendő? Ha az orvos feltételezi, hogy fennállhat ilyen probléma, az akár meglévő végbélrepedés nem ott és nem úgy fáj, ahogy az lenni szokott, akkor a végbélben előbb újjal, majd a végbéltükrön keresztül egy vékony „vasdarabbal”, szondával finoman megnyomja a jelzett területet, akár látszik ott valami, akár nem. Ha ezen a területen a nyomásérzékenység fokozott, bingó! Megvan a panasz oka. (Ezért öngól a fájdalmas végbél sokak által vágyott érzéstelenítésben, uram bocsá’ altatásban elvégzett vizsgálata.) Ha tályog még nem alakult ki, a gyulladás speciális antibiotikum melletti jegelés, gyulladáscsökkentő kúp segítségével akár meg is nyugodhat. (Láttam már nálam „tanulmányi úton” lévő sebész kolléga arcán a döbbenetet, hogy a fájdalmas „aranyérre” antibiotikumot adtam, majd az ettől panaszmentessé vált.) De ilyenkor is számíthatunk visszaesésre, amikor már felesleges ezt a gyógyszeres kezelést újból és újból elkezdeni azzal a hiú reménnyel, hogy végképp rendbe tesszük a problémát. Ugyanez igaz a gyulladás okozta bőrnyúlványra is. Ugyanis minél nagyobb ez a nyúlvány, annál könnyebben begyulladhat: ilyenkor megduzzad, hízik egy keveset, és ez a „súlytöbblet” a gyulladás elmúltával sem múlik el, így minden egyes gyulladásos eset kapcsán egyre nagyobbá válik, és egyre könnyebben okoz ismét problémát. Ilyenkor dobban nagyot minden sebész szíve, feltör bennünk az ősi ösztön, a vér szava, hogy végre lehet vágni, és még segít(het)ünk is vele. A probléma sebészeti megoldása általában nem igényel hatalmas előkészületeket, nagy műtői felhajtást, koplalást, több napos kórházi bentfekvést: a beavatkozás akár egy szűkebb végbéltükrön keresztül helyi érzéstelenítésben pár perc alatt elvégezhető. A gyulladt mirigyet a végbél felől megnyitva a gyulladás „kiürül”, a mirigy kitisztul, így a terület pár nap alatt megnyugszik, majd begyógyul. Ha a nyúlvány okozza a problémát, az egy hurokkal távolítható el, ami a mirigy kivezetőnyílását is tágabbá varázsolja. Ha a mirigy és a nyúlvány is begyulladt, a kétféle beavatkozás egyidejűleg is elvégezhető. Ennyi a 18+-os rész.
Tehát az üzenet: ha rég óta, akár visszatérően érzi a fent említett panaszokat, főleg üléskor belül nyomást, szúrást, javaslom, a gyógyulás érdekében látogasson el egy jó szakemberhez, proktológushoz!
Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.
dr. Bánfalvi Péter sebész adjunktus, proktológus „A gyógyító gondoskodás™” www.aranyeresseg.hu .
Egy kissé elkapkodott interjú, de a lényege és üzenete, hogy a végbélbetegségek legnagyobb hányada – még az aranyér jó része is – horrorisztikus műtét nélkül meggyógyítható. Ideje lépni!
Jön a karácsony…! Ami persze a meghitt pillanatok, a családi áhitat ideje, de ez nem feltétlenül igaz a „szükségszerű egyedüllétre” is. Ugyanis aproktológiai rendelésen az ünnep elmúltával jön az igazi dömping, a nagy roham, amikor szinte mindenki azt mondja, hogy „karácsonykor kezdődtek/jöttek újra elő/erősödtek fel a bajok…”. Ez annyira szembeötlő, hogy még így előre szeretnék pár tanácsot adni, miként lehet az ideji karácsonyra és az utána következőkre nem a „szörnyű, fájdalmas nyögések” időszakaként visszaemlékezni. Gondolkoztam, hogyan szedhetném össze a tanácsokat, így arra jutottam, hogy megvizsgálom, mi nem megfelelő karácsonyi szokásainkban. Ehhez az Aranyér hírlevélre (hülyen név, tudom, de még nem találtam ki rá megfelelőbbet, az ötleteket kérném a szerkesztőségbe) való feliratkozáskor kapható tájékoztatót veszem alapul. Teszem ezt azért, mert a benne foglaltak megfogadása a végbélpanaszokat sok esetben nagyban csökkenti, igen pozitív, hálás visszajelzéseket kapok erről. Ezért mindenkinek ajánlom elolvasását. Most csak az ilyenkor nem megfelelő székelés előtti attitűdöket emelném ki, majd persze jön a javaslat a változtatásra, és a katarzis sem marad el. Akinek még lenne jó, használható és hasznos ötlete, kérem, írja meg az utókornak!
Mi nem megfelelő?
Az étrend A karácsonyi menüt kicsit abszurd módon a végtermék szempontjából nézve bizony elszomorító képet kapunk. Csupa finomított élelmiszer, növényi rostok nuku, a folyadék szintén („…kisült-e már a kalácsom/malacka…”). Nézzük csak végig: finomlisztből készített édességek hada, esetleg csokika, a menüben csak nyomokban felbukkanó zöldségek, gabonák, gyümölcsök (hol van már a „…piros alma, mogyoró…”), húsból amíg gyomorral vagy pénztárcával bírjuk. A háziasszony kitesz magáért, a család meg habzsolja. Ez a szokás. De ha megnézzük az eredményt, a sokkal tömegesebb, és esetenként a megszokottól nagyban eltérő étrend hatására a széklet betondarabként okoz hosszú, kellemetlen perceket, vagy ha nem bírjuk a kosztot, tízpercenként „odaszögez” minket a magány. Ha év közben be is tartjuk a megfelelő étrendet, a karácsonyi menü mindent visz, mint a piros hetes, és nem tömjük a bendőnket holmi felesleges ballaszttal. A folyadékfelvétel elmaradt fokozása tovább emeli a „keménységi fokot”: a széklet szárazabb, keményebb lesz. Ez a végtermék az egészséges kijárattal megáldottakat is megkínozza, az eddig akár rejtett betegségben szenvedőknél meg maga lehet a pokol.
A mozgás Teli hassal, kint a hidegben, fagyban, sárban? Soha. A karácsony családi program, családilag mozogni teljes családi egyetértéssel még nyáron sem egyszerű, télen még a felvetett ötlet is biztos le lesz szavazva, kár is lenne megpróbálni. Tespedés a köbön, így a beleink is elrenyhülnek, a széklet ettől csak szárazabb, keményebb lesz, nem beszélve a puffadásról (a salakanyag hosszabb időt bent tölve tovább rothad), és környezetünkre nézve kínos utóhatásáról. A székrekedés így szinte boritékolható.
Alulról nézve nem is tűnik olyan békésnek az ünnep, igaz? Lássuk, mi lehet a megoldás.
Orvosi javaslat:
Mit tehetünk azért, hogy megússzuk az ünnepet gyötrelem nélkül, és a karácsony hangulata is megmaradjon? Nem is olyan egyszerű. A mértéktartásra most nem mutogatnék, az alapból kevesünknél működik, a többségnél is már csak bekövetkezett baj esetén (sokaknál akkor sem). Ilyen gyarló az ember. Próbáljunk minél több növényi rostot becsempészni ételeink közé, legalább lehetőséget adva zöldségköretek, saláták (nem sültkrumpli), asztalra kitett gyümölcsök fogyasztására. Ezekkel is lehet remekelni, az interneten többféle ilyen recept van, mint betömni való száj. A „gyomorra szakosodott” háziasszonyok most persze finnyogva húzhatják a szájukat, de kérdés, akarja-e, hogy másnap a WC-n bömbölő házastárs szalajtsa az ügyeletes patikába valami hátha használó szerért. Lehet mérlegelni. Végső megoldásként elfogadható a korpatabletta fogyasztása is, mint rostpótlás, persze sok-sok hozzáadott folyadékkal, hogy belénk ne süljön. A folyadék bevitelére meg oda kell figyelni, azt is ki kell tenni az asztalra a gyümölcs mellé, s bőséggel fogyasztani. Magától ugyanis sokszor nem megy, nem jut el a pohár széle a szánkig. Nem szoktuk meg. Ha nem iszunk étkezéskor sokat, a köztes időkben pótoljuk! Vegyük úgy, hogy ezek a gyógyszereink, és mindenképpen éljünk velük, így ha utána „bűnözünk” is, sem lesz olyan súlyos a végeredmény. A mozgást is be kell iktakni valahogy a jóllakott pihenésbe. Igazából csak addig kell kitartanunk, míg elindulunk: ha eddig eljutottunk, már minden megy magától, vissza nem fogunk fordulni. Ez lehet séta is, nem kell nagy, olimpiai célokat kitűzni, csak érezzük jól magunkat és egymást!
Több használható tanács most nem jut eszembe, a téma ugyanis kultúrálisan kényes: ha a szokásokhoz képest túl radikális, vagy túl enyhe változással bíró lépést javaslok, az eredmény mindkét esetben enyhén szólva kérdéses. Ezzel az írással nem akartam az ünnep fényét homályosítani, sőt, inkább segíteni, hogy gondtalanabbul megélhessük azt.
Kívánok mindenkinek meghitt, békés karácsonyt, és valódi sikerekben gazdag, boldog új évet!
dr. Bánfalvi Péter sebész adjunktus, proktológus „A gyógyító gondoskodás™” www.aranyeresseg.hu .
“Hisszük, hogy minden embernek alapvető joga, hogy egészségesen, egészségügyi problémáktól mentesen, szabadon élhesse életét, és Egészségügyi Központunknak minden hiteles módon segítenie kell őt abban, hogy ezt el is érhesse.”
Tegnapi sztori: Tegnap két kedves, mosolygós hölgy is felkeresett azzal, hogy a Mikulás csoki okozta a vesztét, szorulása miatt lett problémája. Brigi kolléganőm csak ennyit fűzött ehhez: "Hát, nem csokiztak be a Mikulástól!" Hogy ezeket a baleseteket elkerüljük, szeretettel küldöm minden kedves követőnknek és a megosztások olvasóinak ünnepi tanácsainkat:
Proktológiai gyorstalpaló, aranyérről, végbélrepedésről, vizsgálatról, öt és fél percben.
#aranyér #végbélrepedés #végbélvizsgálat
HáziPatika.com Mindenki aranyérrel születik! Mikor alakul ki aranyér betegség? Hogy néz ki? Milyen problémát okoz? Hogy történik a vizsgálat? ... See MoreSee Less
A honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.Elfogadom.Nem fogadom el.Bővebben...
Legutóbbi hozzászólások