Áció, Ráció, Edukáció, avagy mit (ne) tegyünk aranyérrel nyári melegben

A teljes, nagyban kibővített cikk regisztráció után érhető el!

Az elkövetkezőkben természetesen nem rekreációs programajánlat olvasható. A nyár ugyanis sok szempontból kihívást jelent mindazoknak, akiknek problémásabb az alfelük, sokszor ilyen élethelyzetben mutatja meg először méregfogát (képzavarral élve). Lehet, hogy valakit felháborít, hogy ilyen (gazdasági) helyzetben még mer valaki nyaralásról beszélni is, de az vegye úgy, hogy csak a nyár évszakáról írok.
Vegyük először is a szempontokat, helyzeteket.
1)A szabadság együtt jár az életmód (étkezési, székelési) hirtelen megváltoz(tat)ásával. Ez a székletre, székelési szokásokra is kihatással van, sokszor rossz irányban.
2)Meleg van, fokozott a test kipárolgása, a kellő mértékű folyadékbevitel kétséges.
3)Hosszú távú utazás melegben, üléssel, izzadással, gyakran a tisztálkodási lehetőségek beszűkülésével.
4)Jó idő, rossz idő. Melegben a hideg vizes, hűvös időben a meleg vizes (termál) fürdő, hiszen nyáron a víz „kötelező” program (főleg gyerekkel).
5)Könny(elm)ű öltözet (akár vizesen) esti meghitt, elhúzódó beszélgetések alkalmával hidegen széken való ücsörgés, felfázás.
6)Távol az otthontól, a szokásos fenékápolási kellékektől, tisztálkodási lehetőségektől.

Hirtelen ezek a szempontok jutnak eszembe a betegek elmondása alapján, akik ezekre az okokra vezetik vissza a baj kezdetén, rosszabbodását.
Nézzük most először a megelőzési lehetőségeket az előző szempontok alapján.
1)Ismeretlen közegben mindenképpen törekedjünk a biztonságos ételek fogyasztására, hogy a nyaralás ne a WC és a kád közötti úton teljen el (már ha van ott ilyen)! A hasmenés, mint „extra” használat, elmúlta után is tartós végbélpanaszokat okozhat. Ugyanez igaz akkor, hogyha a rossz minőségű (rostszegény, könnyen hozzáférhető) ételek, kevés folyadék hatására szorulásunk lesz. Megelőzésére javasolt a folyton szajkózott növényi rostokban és folyadékban gazdag, (tudtommal úgy mondják ezt szépen, hogy mediterrán diéta) rendszeres táplálkozás. A bevitelről ennyi.
A kivitel biztosításához törekedjünk a nyugodt környezet megteremtésére! A visszataszító körülmények között, szorongva, sürgetve letudott székelés vagy annak elfojtása sok probléma alapja szokott lenni. Ha már változtatni kell, változtassunk (lehetőségeink szerint) jó irányba!
2)Igyunk sokat! Erről szól régebbi szösszenetem.
3)A hosszan tartó ülés a puha autósülésben sok végbéltáji gond kiváltója lehet. Ilyenek a külső aranyér rögösödése, a fokozott izzadás, váladékozás miatti gyulladás, belső aranyérproblémák fokozódása, székrekedés (és ami utána jön). Mivel út közben nem lehet óránként bidén tisztálkodni, érdemes valamilyen, nem akkor először kipróbált, hipoallergén (azaz ami nem irritál) intimtörlőt beszerezni. A legkevesebb „hatóanyagot” tartalmazót, mert a melegben a kipállott bőr sokkal érzékenyebbé válik, legjobb lenne a sima vizes törlő. A jól szellőző, könnyű ruházat alapvető komfortunkhoz mindenképpen szükséges. Érdemes aranyérbetegség esetén valamilyen aranyérpárnát kipróbálni, 3×1 adagban szedni a Detralexet az utazás idejére, ez csökkenti az aranyerekre ható nyomást. A székrekedés, székelési problémák elkerülésére iktassunk be utunkba megfelelő tisztaságú illemhelyeket, és használjuk is azokat (persze nem mindenképp, erőlködve). Persze a puffasztó ételek fogyasztását ilyenkor kerüljük. Kipróbálhatunk gomba elleni hintőport (Batrafen, Digifungin, Mycosid) is (ne fekete gatyával).
4)A termál víz, ha jó meleg (de hát ez benne a jó) fokozza az alhasi keringést, az aranyerekben pangást válthat ki. Ezért az aranyeres panaszokat kiválthatja, erősítheti (duzzanat, előesés, vérzés). Lehetőleg kerüljük a hosszan tartó bennetartózkodást! Végbélrepedésben, a végbélzáróizom görcsös állapotában viszont nagyon jó, nyugtató hatású (hiába vérzik székeléskor, akkor is). A hideg vízről is szól az 5) pont.
5)A hosszú ideig hidegnek kitett alfél felfázik. Ez megnyilvánulhat a fokozott hugyúti, emésztőrendszeri fertőzéshajlamban is (szapora, csípő vizelet, hasmenések), de amiről most inkább írnék, az az, hogy az alhasi záróizmok érzékenysége, görcskészsége ilyenkor fokozódik. Ennek hatására végbélrepedés (fájdalom, vérzés székeléskor, esetleg utána is), székelési nehézség alakulhat ki. Sok ilyen történetet („két éve nyáron kezdődött, mikor felfáztam”) hallottam, nem tréfadolog. Hideg vízben nem csak vasemberek fürdőznek, hanem balekok is. Csak a történet folytatása dönti el, ki melyik csoportba tartozik. Nyári, romantikus estéken pedig ülőpárna, (száraz!) többrétegű öltözet, zoknival kötelező! Este nyolckor még lehet a fürdőruhás buli ihaj-csuhaj, de ugyanez éjjeli tizenegykor már igencsak vacogós lehet. Trendi, de utána mindenki magára vessen. Szerintem nem éri meg, előre készüljünk fel rá, program közben úgysem szaladunk ruhát, nem öltözünk fel.
6)Ne hagyjuk otthon a gyógyszeres csomagunkat, esetleges panaszok, félelem esetén segít a kiválasztásban előző két cikkem. Belső aranyér megléte esetén vigyünk Detralexet, gond esetén áldás lehet (nem szponzor, Isten bizony). Inkább vigyünk el mindent, ami az eszünkbe jut, és mosolyogjanak meg a többiek, mintsem hogy szorongjunk, és kellemetlenségekkel töltsük a régen várt „pihenést”. Mindenkinek vannak rigolyái, nevezzük ki ezt a csomagot magunkénak. Ha ismeretlen helyre megyünk, próbáljunk meg érdeklődni ne csak a kilátásról és a svédasztalos reggeliről, hanem az illem- és tisztálkodási helységről is (külön vagy egyben, zuhany vagy kád van-e utána, papír vagy törlő a WC-ben lehúzató-e, vagy külön kell kidobni, stb.). Ne érjen minket garantált meglepetés (pofáraesés).

Milyen kezelési módszerek jöhetnek számításba ilyenkor, a nyári „uborkaszezonban”? Nem biztos, hogy várni kell a probléma megoldásával, csak mert nyár van.
Kettő szituáció jutott eszembe (csak úgy beszúrva). Velem is megtörtént, hogy az ember autóban órákat áll a tűző napon az autópályán messze minden leálló helytől, percenként métereket haladva, miközben az autóban mindenkinek pisilni-kakilni(-tisztálkodni) kell. Eléggé frusztráló, legalább az alfelünkkel ne legyen gond ilyenkor! A másik, hogy sokaktól hallottam, hogy több igen távol(-kelet)i országban sürgősen kellő egészségügyi szolgálat (legalábbis beteg szemmel) igencsak tündérmesés módon működik, mind elérhetőségét, gyorsaságát, tisztaságát, hatékonyságát, bánásmódját tekintve (remélem, nem Európa, Amerika felé haladnak). Ez jó hír, de nem biztos, hogy tuti tipp kipróbálni.
1)Kúp, krém:
A kúpozással majdnem minden oké, de a krémezés a fentebb említett módon a bőr fokozott érzékenysége esetén külön kis galibát, felmaródást, gyulladást, fertőzést okozhat. A kúp is allergizálhat, tartalma valamilyen fokban váladék formájában kicsordogálhat, a fentivel hasonló eredménnyel járva. Ha ilyen bajunk van, közösségi vízbe ne menjünk! Kívülre, a bőrre aranyérkrémet (ezek a belső aranyér „bélnyálkahártyájára”, nem a bőrre lettek kifejlesztve) lehetőség szerint ne kenjünk, inkább maradjunk a babás reklámokban szereplő termékeknél!
2)Ambuláns kezelés:
Belső beavatkozások (gyűrűzés, belső polyp levétel, stb.) a termálvizen kívül egy esetben nem ajánlatosak, ha az ember messze külföldre távozik. Mindig ilyenkor jön a gond (fájdalom, fertőzés, vérzés), ezért inkább a külföldi út utánra, vagy legalább 3-4 héttel előttre időzítsük a beavatkozást.
3)Műtétek:
Ha aranyérműtétet tervezünk, én a seb nagyfokú besarjadásáig nem ajánlanám sem a nyilvános fürdőt (szerintem befertőződhet, de hallottam ellenkező szakértői véleményt is, a másik, meg hogy én sem szeretném, ha mellettem olyan fürdene, akinek seb van az alfelén), a hosszú autóutat (ülve, sebes fenékkel sok-sok órát melegben, tisztálkodási lehetőség nélkül), sem az elérhetetlen messzeséget (onnan ide, az orvosához gond esetén). Ilyenkor legjobb az otthoni, de legalább itthoni megszokott környezet és körülmény. Ha ilyen program van, valamelyiket lehetőség szerint halasszuk (ne legyünk telhetetlenek:)).

Tehát összefoglalva, ne csak a puskaport tartsuk szárazon és hűvösen, esetleg tisztán, hanem az alfelünket is. Ha gond van, érdemes ilyenkor is felkeresni szakembert, proktológust, habár az gyors elérhetőség sok esetben a nyári szabadságkor kétséges (Ő is ember).
Apropó, tudom, hogy sokszor úgy gondolhatjuk, ha a kiválasztott orvos esetleg nyaral, hogy „Hogyan tehet velem ilyet, hogy elmegy nyaralni, mikor nekem gondom van, és így cserben hagy?!”. Ilyenkor képzeljük el, mi lenne belőle, ha csak akkor menne el pihenni, amikor előre lefixáltan senkinek sincs baja (azaz soha), vagy naponta visszarángatnák a szabiról. Persze szabadság előtt az ember (az orvos is az) ne aktívkodjon!

A teljes, még több hasznos tanáccsal kibővített, átdolgozott cikk regisztráció után érhető el!

Kívánok mindenkinek jó pihenést (kinek, mit szeret), szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.