Aranyér tanács?

Nézegetem az internet fórumokat, hallgatom a betegeket, és tanulok aranyér tanácsokat, hogy, honnan szerzik be.

Ha valakinek valamilyen gondja lesz, mi az első dolga?

Megkérdi a szomszédot, az ismerősöket, rokonokat, földobja a kérdést az internetre, bedugja palackpostába, stb. Ez így rendben is vagyon, ez az élet rendje. És ilyenkor a megkérdezett válaszol, jól, rosszul, de (bízzunk benne) minden esetben a legnagyobb jó szándékkal. Aztán az ajánlás meg nem jön be.

De mi itt a hiba? Az aranyérrel biztosan, de emellett miért nem hatékonyak a megfogadott tanácsok?

A válasz egyszerű. A beteg közli, hogy „aranyerem van” vagy, hogy „kijött az aranyerem”, ennél tovább a közlésben ritkán jut. Ha feltételezzük, hogy beszélgetőpartnerünk képzett proktológus, ebből a kijelentésből sok érdemi információt ő sem tud kihámozni.

Vegyünk egy pár példát:

„nem megy a mosógépem”, „rossz lett a pörkölt”, „nem nő a fű”, stb. Ezekre a kijelentésekre ha valaki ennyi információ birtokában a megfelelő választ adja: „dugd be a dugót, nyomd jól le a tetejét”, „tegyél bele sót, vizet, egyebet, keverd, főzd tovább, vedd le előbb”, „locsolj, szórj ilyen vagy olyan műtrágyát, vess másfajta fűmagot”, az illető menjen lottózni előtte, hogy ott legyen ilyen piszok szerencséje a találataival.
De mivel általában nem képzett proktológust kérdezünk, azt a megoldást mondja, ami a neki, vagy bárkinek, akiről hallott, bevált, függetlenül a kérdező valódi problémájától.
Jó esetben az ajánlott szer telitalálat, rossz esetben nem az. Vajon melyik a gyakoribb?

Ezért elhatároztam, hogy fogok egy jó nagy tudásbázist (több lett), és végignézem, hogy milyen csodaszereket kaphat az ember, ha bemegy a gyógyszertárba, és közli, hogy „aranyérre kérek valamit, Kedves!”. Ugye, a gyógyszerész sem mindig kérdi meg, hogy „tessék mondani, vérzik, viszket, váladékozik, kijött-e, vagy esetleg fáj (közben, utána, stb.)?”
A másik. Többször, a beteg elmondása alapján szinte biztosra vett diagnózis a vizsgálóasztalon egy pillanat alatt alapjaiban megdől. Néha a panasz nagyon félrevezető lehet, vizsgálat nélkül árnyékra ugorhatna az ember.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenki rohanjon el szakemberhez (pedig panasz esetén nem ártana), hanem csak annyit, hogy nem mind ugyanazt értjük bizonyos kifejezéseken. Az élet minden területén sok párbeszéd csúszik meg ezen („Szeretsz te engem?”).
Többször kérdezték, mire milyen kúpot, krémet használjanak, ha mégis ez vagy az történne, így utánanéztem, mi húzódik a misztikus, felkapott és sokszor elfeledett nevek mögött.
Elkezdtem összeírni, miféle hatóanyagok mire jók, és mire mit érdemes kérni.

Aranyér tanács – hasznos linkek:

>> Aranyérre ható tabletták, kapszulák
>> Aranyérre ható helyi alkalmazású gyógyszerek I.
>> Aranyérre ható helyi alkalmazású gyógyszerek II.

Addig is kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

Aranyér gyulladás?

A betegségeket bemutató sorozatnak lassan vége. Ennek oka kettős. Egyrészt a gyakoribb (és kevésbé gyakori) végbélbetegségek majdnem elfogytak, maradnának az érdeklődők, problémával küszködők részére teljesen meddő, minden gyakorlati értéket nélkülöző technikai villogtatások, amire itt szerintem semmi szükség. Másrészről egyre több kérdést kapok aranyér gyulladás problémákkal, információkkal kapcsolatban, amik a cikkekben érthetően, alaposan kivesézve megtalálhatók.

Aranyér árnyékában

Egy ritkán észrevett, de egyébként elég gyakori problémáról írok most. Azért csak ritkán észrevett, mert sokszor alattomosan, akár az aranyér „árnyékában” megbújva sunyít a mélyben, és sokszor csak nagyon alapos, akár csak többedszeri vizsgálat rántja le a leplet ottlétéről. Sokszor fogják az általa okozott panaszokra, hogy ez bizony maga az aranyér gyulladás, ami sok probléma okozója lehet.

Apró mirigyek

De kezdjük az elején. Vannak mélyebben a végbél falában apró mirigyek, az egyszerűség kedvéért mondjuk ezeket izzadságmirigyeknek (kis csúsztatással, persze). Azért csúsztatással, mert egyrészt nem izzadságot, hanem minimális nyákot termelnek, másrészt mert leginkább a széklet csúzsósságáért felelősek. Ezek a mirigyek a külső és a belső borítás, a bőr és a nyálkahártya határán, a belső részen apró öblökbe nyílnak. Megint az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy folyóra, a mirigy a folyó vízgyűjtő területe, a kivezetőcső maga a folyó, az öböl meg itt a végbélbe, ott a tengerbe vezeti a folyó tartalmát. Remélem, érthető.

Néha azonban adódik némi probléma. Biztos sokaknak közölünk gyulladt már be a hónaljában egy izzadságmirigy. Fáj, nyom, az ember a karját sem mozgatja szívesen. Ez a gyulladás vagy valami szerencse folytán megnyugszik, vagy sürgős műtéti teendőt adó tályoggá csúnyul, akár magától kifakadva sokáig váladékozik. Nem igazán halálos, de roppant kellemetlen betegség tud lenni.
Ugyanez a helyzet az alvégen is. Sokszor tapasztalom, hogy vagy maga a mirigy gyullad be, érzékeny duzzanatot okozva a végbél falában, vagy a kivezetőcső, az öböl szájadéka duzzad meg lobosan, hosszú idő alatt a végbél mélyebb szakaszában akár érzékeny bőrnyúlvánnyá alakulva keseríti meg a mindennapokat. Ilyen nyúlványok, gyulladás, bármi panasz, gond nélkül gyakran előfordulnak a végbélben (mondom a bőr és a bél határán, még bőrrel fedetten), ezek minden kritika nélküli eltávolítása (merthogy mondják: „polip, amiből rák lesz”, nem teljes mértékben fedi a valóságot) felesleges tortúra.

Mi ez?

Sok a szöveg, tudom, de miért is rémisztem ezzel a horrorral a kedves, de egyre kevésbé türelmes olvasót?
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jön a páciens, elmondja, hogy székeléskor, de főleg üléskor szúr, fáj a végbele egy bizonyos helyen, a toalettpapír néha véres, néha váladékos. A gyulladáskor szokásos korábbi láz, hidegrázás legtöbbször még kérdésre sem jut a páciens eszébe. Ilyenkor a legrosszabb esetben (persze a „minek jött ide maga ezzel?!” hozzáállást nem véve) ráfogják az aranyérre, de az erre adott gyógymód viszont nem szünteti meg a gyulladást, csak nyújtja a csalódottsággal telítődő időt a megoldásig. Mondhatják rá a vérzés, fájdalom miatt, hogy ez végbélrepedés, majd az végkifejlet ugyanaz lesz, marad a probléma. Az a szép ebben, hogy eközben és emellett persze akár lehet aranyér gyulladás vagy végbélrepedés is, csak a kizárólag ezekre irányuló kezelés (kúp, krém, műtét, gyógyszer, ráolvasás, váltott hideg-meleg ülőfürdő stb.) nem nyújt gyógyulást.

Bár az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétes, de a belső aranyér csak ritkább esetben fáj úgy önmagában. A „hagyományos” végbélrepedés meg legtöbbször záróizomgörccsel társul, elöl, a has felé vagy hátul, a gerinc felé jelentkezik. A páciens meg jön laza fenékkel, és mondja, mutatja sokszor, hogy a jobb vagy bal oldalon üléskor szúr, nyom, fáj. Ilyen esetben, annak ellenére, hogy a terület látványa sokszor semmitmondó, a problémás pontot belül megnyomva a fájdalom legtöbbször elsőre kiváltható, a baj így azonosítható.

Miért baj, ha nincs rendesen kikezelve a probléma?

Igazából két okot tudnék erre felsorolni.
Egyrészt mert panaszt okoz, ha nem is folyamatosan, de rendszeresen. Nem való az oda. Másodszor, ha a gyulladás szépmagyarul mondva „betályogosodik”, a tályog fut, amerre lát, erről szól az erősebb idegzetüeknek való „Tályog és sipoly...” c. opuszom, ki rosszul akar aludni (nem csak a gyenge stílusa miatt), olvassa el bátran!

Teendő?

Ha az orvos feltételezi, hogy fennállhat ilyen probléma, az akár meglévő végbélrepedés nem ott és nem úgy fáj, ahogy az lenni szokott, akkor a végbélben előbb újjal, majd a végbéltükrön keresztül egy vékony „vasdarabbal”, szondával finoman megnyomja a jelzett területet, akár látszik ott valami, akár nem. Ha ezen a területen a nyomásérzékenység fokozott, bingó! Megvan a panasz oka. (Ezért öngól a fájdalmas végbél sokak által vágyott érzéstelenítésben, uram bocsá' altatásban elvégzett vizsgálata.)
Ha tályog még nem alakult ki, a gyulladás speciális antibiotikum melletti jegelés, gyulladáscsökkentő kúp segítségével akár meg is nyugodhat. (Láttam már nálam „tanulmányi úton” lévő sebész kolléga arcán a döbbenetet, hogy a fájdalmas „aranyérre” antibiotikumot adtam, majd az ettől panaszmentessé vált.) De ilyenkor is számíthatunk visszaesésre, amikor már felesleges ezt a gyógyszeres kezelést újból és újból elkezdeni azzal a hiú reménnyel, hogy végképp rendbe tesszük a problémát. Ugyanez igaz a gyulladás okozta bőrnyúlványra is. Ugyanis minél nagyobb ez a nyúlvány, annál könnyebben begyulladhat: ilyenkor megduzzad, hízik egy keveset, és ez a „súlytöbblet” a gyulladás elmúltával sem múlik el, így minden egyes gyulladásos eset kapcsán egyre nagyobbá válik, és egyre könnyebben okoz ismét problémát. Ilyenkor dobban nagyot minden sebész szíve, feltör bennünk az ősi ösztön, a vér szava, hogy végre lehet vágni, és még segít(het)ünk is vele.

A probléma sebészeti megoldása általában nem igényel hatalmas előkészületeket, nagy műtői felhajtást, koplalást, több napos kórházi bentfekvést: a beavatkozás akár egy szűkebb végbéltükrön keresztül helyi érzéstelenítésben pár perc alatt elvégezhető. A gyulladt mirigyet a végbél felől megnyitva a gyulladás „kiürül”, a mirigy kitisztul, így a terület pár nap alatt megnyugszik, majd begyógyul. Ha a nyúlvány okozza a problémát, az egy hurokkal távolítható el, ami a mirigy kivezetőnyílását is tágabbá varázsolja. Ha a mirigy és a nyúlvány is begyulladt, a kétféle beavatkozás egyidejűleg is elvégezhető. Ennyi a 18+-os rész.

Tehát az üzenet: ha régóta, akár visszatérően érzi a fent említett panaszokat, aranyér gyulladás vagy egyéb probléma jelentkezik, főleg üléskor belül nyomást, szúrást, javaslom, a gyógyulás érdekében látogasson el egy jó szakemberhez, proktológushoz!

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu 
.

EZT OLVASTA MÁR?
ARANYÉR BLOG LEGNÉPSZERŰBB CIKKEI