Az eddigi legátfogóbb videósorozat a végbélvizsgálatról.

Tisztelt Olvasó!

Ha végre már rászánja magát, hogy a gyógyulás útjára lép, de az információhiányból származó kétségei, szorongása megakadályozzák abban, hogy egy végbélvizsgálatra bejelentkezzen, az elkövetkező percek Önnek szólnak. Egy videósorozatot készítek, amely megtekintése után tisztába kerül azzal, hogy mit kell majd mondania, csinálnia, mi fog Önnel történni, mire számíthat a proktológiai vizsgálatkor.
Így magabiztosabban, kevésbé szorongva fog elmenni az orvoshoz. Állítom, hogy már ettől maga a vizsgálat és a gyógyulás is sikeresebb lesz, kevésbé fogja szörnyűnek érezni a történteket.

A videósorozat természetesen teljesen ingyenes , viszont csak regisztráció után érhető el. Az alábbi linkre kattintva regisztrálhat, adatait semmilyen körülmények között soha nem adom ki, el, bérbe senkinek.

Iratkozzon fel a proktológiai, végbélvizsgálatról szóló ingyenes videósorozatomra!

A saját tapasztalataim főleg csak orvosiak vagy a betegek megfigyelése, elmondása alapján születtek.
Ezért kérem, lejjebb megjegyzés formájában ossza meg velem a végbélvizsgálattal kapcsolatos építő jellegű tapasztalatait, kétségeit, kérdéseit (mi zajlott le Önben, mire kellett (volna) figyelnie, mit tanácsolna másoknak, hogy problémamentesen történjen a vizsgálat), hogy a tájékoztatóm minél teljesebb, kielégítőbb, Önnek és persze nekem is sikeresebb lehessen.

Fáradozását előre is köszönöm.

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt

A teljes, még több tanácsot tartalmazó bővített cikk regisztráció után érhető el!

Gyakran tapasztalom, hogy a rendelésemen megjelent páciensek túlzott elvárással érkeznek hozzám. No nem a kezelés eredményességét értem ez alatt, hanem azt a „szörnyűséget”, ami a vizsgálat alatt érni fogja őket. Ehhez persze hozzájárul a másokkal történtek ismerete (sokszor többedkézből), de sajnos van, amikor saját tapasztalatuk okozza a vizsgálattól való félelmet. Olykor fogalmuk sincs, mi fog történni, hiszen az ember leginkább az ismeretlentől fél. Ezért a felesleges félelmet és az ismeretlen miatti szorongást próbálom eloszlatni a következő sorokkal.

Van néhány dolog, melyeket mindenképpen érdemes tudni, és amelyekkel érdemes tisztában lenni, mielőtt belép azon az ajtón, amelyen kívül szép csak a világ.

1) Fájni fog, szörnyű lesz.LEHET!!!
A proktológia azon kevés szakterületek egyike, ahol nagyon számít a beteg lelki, „izgalmi” állapota. A megfelelő diagnózis felállításához a végbelet meg kell vizsgálni. Ez nem biztos, hogy első körben teljes átvizsgálást jelent, de az asztalnál ülve „csak beszélgetni” sajnos nem elég. Ha az ember szorong, a végbele is szorong. A záróizom fokozottan szorít (néha a fájdalomig), ilyenkor érdemi vizsgálatot végezni nem lehet. Képzeljék csak el, a gyerek ül a fogorvosi székben, okos szülő felkészítette (injekció, fúrás, tömés, fájdalom részletes ismertetése). Az meg félelmében a száját összeszorítja, a fogorvos így azt se tudja megmondani, hány foga van a gyereknek.
Ha a végbél záróizomzata is így reagál, három lehetőség adódik. Végső esetben, ha a szorítás az orvos szerint jelen állapotban nem oldódik, a részletes végbélvizsgálat –bizonyos megkezdett kezelés után– egy későbbi időpontban történik meg, amikor a beteg már képes a megfelelő lazításra. A dolog gyors elintézése érdekében a vizsgálat akár ki is erőszakolható: az orvos tolja a műszert, a beteg ugrik, biztos recept a gyors, fájdalmas és eredménytelensége miatt teljesen felesleges vizsgálathoz, ami után a beteg gyorsan és véglegesen távozik a rendelőből. Szerintem a járandó út a harmadik: a kellő lazítás.
Ezt persze könnyű mondani („kérem, lazítson”), végrehajtani sokkal nehezebb. Ehhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő, megnyugtató környezet, orvos-beteg kapcsolat, az orvos kellően finom mozdulatai, hozzáértése.
Van olyan eset, amikor a beteg annyira tiltakozik a vizsgálat ellen, hogy akarattal összeszorítja a záróizmát. Ez a viselkedés a férfiak sajátja. Ennek vannak előjelei, már a kikérdezéskor közli, hogy mennyire fog fájni neki a vizsgálat, hogy mennyire nem akarja az egészet. És utána mindezt be is bizonyítja. Szorít, az orvos hangját sem hallva hörög, ha vizsgálják. A dolog megoldása annyi, hogy mielőtt bejelentkezik a vizsgálatra, beszélje meg önmagával, hogy a kellemetlenség a vizsgálattal jár, a vizsgálat neki szükséges és kell, ne bizonyítsa be, hogy „ő azt ugyan kibírni nem fogja”. Mérlegeljen, melyik a fontosabb, a vizsgálat és a gyógyulás, vagy hogy mondhassa: fáj és inkább tovább szenved az aranyereivel. Ez az eset szerencsére ritka, a példát nem az eleve fájdalmas végbél vizsgálatára értem.
Azt kell mondjam, a vizsgálat ugyan kellemetlen, de lehet fájdalommentes. Ez –remélem– keveseknek újdonság. Az a titka a dolognak, hogy az ember kellő mértékben el tudja lazítani a záróizmát. Így a vizsgálat nem fog fájni, de ha képtelen adott helyzetben a lazításra, az esetleges vizsgálat bizony fájni fog. De a várható fájdalom a vizsgálat kezdeti szakaszában kiderül, így az orvos a fájdalmas beavatkozást nem végzi el, mert úgy sem lát szinte semmit. Mintha egy félig becsukott könyvet kellene pillanatok alatt kiolvasnia, miközben tépi a lapokat.
Mindezekkel nem az Olvasót akarom elrettenteni a vizsgálattól, hanem arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fájdalom elkerüléséért a beteg is tehet. Majd’ mindenkit meg lehet fájdalommenteses vizsgálni, de nem biztos, hogy elsőre. Ehhez azonban a betegnek is köze van.
Tehát a fájdalomról szóló képzetek általában nem igazak, vagy túlzottak. Ez tapasztalat. Nem az enyém, a betegeké.

2) Ciki, szégyenletes dolog.NEM IGAZ!!!
A proktológusnak az a dolga, hogy végbélbetegségeket gyógyítson. Naponta 10-20-30 esetben. Az első néhány alkalommal talán még neki is zavaró, ciki volt. A tizediknél is. De a századiknál, ezrediknél már vélhetőleg nem az. Betegségével kapcsolatban nyugodtan kinyílhat orvosának, mindkettőjüknek könnyebb így. Egyéb esetben fennáll a veszélye annak, hogy Ön szégyenlősségből, vagy mert nem tartja fontosnak, a kezelést tekintve fontos információt hallgat el („Doktor úr, lehet, hogy azért vérzek gyűrűzés után, mert vérhigítót szedek?!”). Ebből komoly gondok lehetnek.

3) Trehánynak, koszosnak, gondatlannak, stb.-nek fog tartani, meglesz a véleménye rólam.NEM IGAZ!!!
A végbélbetegségek általában nem higiénés gondatlanság miatt alakulnak ki. Több problémát láttam már túlzott tisztaságra való törekvés, mint elhanyagoltság miatt. Itt is megragadnám az alkalmat, hogy szóljak a reklámokban látott „baba-, család-, kutyabarát” antiszeptikus tisztálkodószerek általános használata ellen. A bőrön lévő baktériumok békében élnek velünk, jó, hogy ott vannak, hiszen kiszorítják például a gombákat, a rossz bacikat. Ha az előzőeket kiírtjuk, mert azt látjuk, hogy a gyerek és az anya akkor mosolyog, ha ilyet használ, a kórokozók elszaporodásának adunk csak teret. És ilyenkor jön a komoly bőrfertőzés, sopánkodás, hogy „De kérem, mi tisztálkodunk rendesen.” Persze adódhatnak esetek, melyeknél használatuk szükséges, de erről ne a reklám, hanem az orvos döntsön! Egyébként elégséges a hagyományos (ez nem márka!) szappan, víz székelés utáni használata a végbél tisztántartásához, meg persze általános tisztálkodás alkalmával.

4) Ez biztos csak nekem probléma, más nem csinál ekkora ügyet belőle.NEM IGAZ!!!
Ha így lenne, Ön lenne az első és egyben utolsó betege orvosának. Az is lehet, hogy mások csak sakkozni járnak. (Velem könnyű dolguk lenne.) Nem magam, a bevételem miatt mondom, hogy jobb hamar túlesni rajta és megkönnyebbülni, mint szorongani, és „lehet, hogy mégis komoly bajom van?” típusú dolgokon rágódni. A betegségek gyógyítását jobb minél előbb megkezdeni –ha már a megelőzés nem járt sikerrel–, így lehet a legkisebb befektetéssel és kellemetlenséggel meggyógyulni. Szorosan ehhez kapcsolódik a következő:

5) Nem akarok rossz hírt hallani.EZ BAROMSÁG!!!
Ecseteljem? Tudom, ilyenek vagyunk, gyarló az ember, de azért jussunk már túl a gyermekkoron! Talán nem rosszabb esetleg rossz híreket kapni és cselekedni, mint később sopánkodni, hogy „hát igen, előbb el kellett volna jönnöm.”, meg „pedig biztos voltam benne, hogy …”, és az ember joggal szégyellheti magát. Szerencsére ez ritka, de nemigen szokott a dolog jól elsülni. Általában (ez az esetek legjava) az orvos tud segíteni. Ennyi. Persze vannak történetek, hogy „már ötven éve nincs komoly gond”, de lehet, hogy tegnapra már van. Vegyük kézbe a sorsunkat, ahol lehet! Ez az a pálya.

6) Biztos nem tudok majd neki válaszolni.MOST MAJD TUD!!!
Épp ezért gyűjtöttem csokorba a várható kérdéseket, hogy fel tudjon rá készülni. Magabiztosságot ad, nem érezzük olyan szerencsétlennek magunkat. Tehát a kérdések:
Széklete rendezett-e? Van-e vérzése, fájdalma székeléskor? Érez-e időszakos vagy állandó duzzanatot, viszketést? Vett-e észre váladékozást, haspuffadást, fogyást? Székletét és a szeleket vissza tudja-e tartani? Volt, van-e a családban rosszindulatú daganatos beteg? Panaszaival vizsgálták-e már korábban? Van-e egyéb betegsége, gyógyszerérzékenysége? Volt-e valamilyen műtétje korábban? Szed-e valamilyen gyógyszert, különös tekintettel a véralvadásgátlókra?
Ha van kórelőzménye, rendezve, szelektálva (kedvencem a 100 db. számla közt egy ambuláns lap) vigye magával!

7) Biztos odacsinálok az asztalra.ELŐFORDULT MÁR (1-2x).
Vajon mi jön az ember fenekéből? Jó esetben széklet, erre azért egy proktológus fel van készülve (lehet, hogy ez újdonság). Vizsgálat előtt el kell menni WC-re, s a gond már nincs ott. Ha a végbél felsőbb szakaszát is meg kell vizsgálni, és ott erős a székletszennyezettség, előfordulhat egy laza beöntés, de semmi komoly, szörnyű dolog (mondom ezt én). Előtte napokig nem enni meg aztán teljesen felesleges, ilyenkor szoktak a betegek az izgalom és a nulla vércukor hatására összeesni.

Ennyi jutott eszembe, ha valakinek van még egyéb aggálya, kérek hozzászólást, majd bővítem a listát.
Szokták mondani, hogy „ha egy lelket is megmentettem, már megérte”, de én remélem, hogy többeket sikerült ezzel az írással is a helyesebb útra terelnem.

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

A teljes, még több tanácsot tartalmazó bővített cikk regisztráció után érhető el!
.

Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
Az aranyerek osztályozása
.