Jön is, megy is, marad is, mi az? A külső, rögösödött aranyérről

Megismerek egy hanglejtést a telefonban. Az illető azt mondja, hogy pár napja valami nagyon fájdalmas nőtt oda le, és mikor megpróbálja visszahelyezni, csak jobban fáj, ülni sem tud. Ha tegnap néztem volna meg, már akkor is késő lenne.
A sietség oka érthető. Van valaki, akinek eddig még semmiféle végbélproblémája sem volt, s most hirtelen, minden ok nélkül egy csomó nőtt ott, ami fáj, feszít. Persze sok ilyen beteg két nap múlva már nem jön el a megbeszélt vizsgálatra.
Mi lehet ez a titokzatos, orvul támadó kórság? Ha az internetre pattan az ember, sokszor tévesen azonosítja betegségét IV. fokú, azaz végstádiumú aranyérrel, hiszen kint van, vissza sem lehet helyezni. Neki annyi, irány a műtő, a ravatal.
A végbélnyílásnál és kicsit beljebb elég gyakran keletkeznek vérrögök. A hirtelen kialakult rög feszíti, nyomja a felette lévő bőrt és az alatta lévő szöveteket, ami üléskor, akár székeléskor is fájdalmat okoz. Megszokott esetben a bőr pár nap alatt megnyúlik, és a vérrög is lassan felszívódik, így kb. egy-másfél hét alatt a feszülő fájdalom megszűnik. Kb. 2-4 hét alatt a csomó eltűnik, helyén egy kis bőrfüggelék marad, ami a tisztálkodási nehézségeken, néha időszakos begyulladásokon kívül ritkán okoz más gondot. Ezt hívják néhányan jópofa módon sziromnak. Tetszik.
Probléma több okból is előfordulhat.
Ha a vérrög túl nagy, a bőr felette túlontúl feszül, ami a bőr kis területén elhalásához vezet. A csomó az elhalt bőr lelökődésével megnyílik, a vérrög vöröses-barnás váladékozással néhány nap alatt kiürül. Ezt szokták székeléstől független, hosszan tartó, folyamatos, pecsételő vérzésnek hinni („nekem annyi!”). A bacik nagyon szeretik a vért, így ha ez az ürülő vérrög befertőződik, (ami a széklettel azért elég könnyen megy), a csomó gyulladásához, elhúzódó, akár gennyes váladékozásához vezet. Ez azért már nem leányálom.
Írhatnám, hogy a befertőződéstől tályog, vagy akár vérmérgezés is kialakulhat. Én még ilyet nem láttam, de nem is hallottam. De ettől még akár elő is fordulhat. (Mindig lát, tanul újat az ember.)
Hallottam, hogy a rögösödés, azaz a trombózis innen továbbterjed a lábakba, a kismedencébe, az agyba, a szomszéd kertjébe, mit tudon én, hova… Ehhez azért nagy fantázia kell, a tapasztalat ennek ellentmond. Mielőtt ezért véralvadásgátlót kezd el szedni az ember, egy szakember azért lássa, és verje ki a kezéből.
Ha mindezeket figyelembe vesszük, azért a rögösödött, trombotizált külső aranyér alapvetően nem egy halálos betegség.
Mit tehetünk, ha ilyet tapasztalunk.
Az első pár napban, amíg a bőr nyúlása és a feszítés tart, érdemes lehet a sürgős műtétet megfontolni, mely során az aranyeret felvágják, a vérrögöt a megnyúlt bőrrel egyetemben eltávolítják. Egy szuri az ember hátsójába, utána már csak húzás-vonás érzés, más semmi. Az érzéstelenítés elmúltával a fájdalom általában csökken a műtét előtti állapothoz képest. Enyhe váladékozás pár napig, ülőfürdők, stb., így a dolog jó esetben gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul.
Ha ez a feszítés elmúlik, és a túlfeszülés okozta bőrelhalás veszélye sem áll fenn, az esetleges eltávolítással érdemes megvárni a csomó legnagyobb fokú felszívódását, így majd a lehető legkisebbet kell vágnia teljes eltávolításhoz. Ha az ember nem akarja, nem szükséges sebészileg onnan levarázsolni. Láttam már sci-fibe illő feneket, mely a gazdájának semmilyen gondot nem okoz, máskor egy borsszemnyi csomó is a páciensnek kész lelki nyomor.
A csomó felszívódása, visszahúzódása magától is végbemegy. A hétköznapi komfort mielőbbi visszanyeréséhez én a Lioton gélt szoktam ajánlani (nem a reklám helye). Nem pont az aranyerekre lett kitalálva, de szerintem ide legalább olyan hatásos, mint a lábakra. Sebre, gyulladásra kenni nem szabad. De akár e nélkül is meggyógyul.
Ha a bőrelhalás miatti váladékozás már elkezdődött, a gyulladás megelőzésére érdemes sebfertőtlenítőt alkalmazni (sebhintőport semmiképp sem!!!), mint pl. a Betadin (nem mondanám, hogy „csöppet sem csíp”). Tisztasági betéttel pár nap alatt át lehet vészelni ezt az állapotot, még férfiak számára is. Ha a vérrög már befertőződött, csak a rendszeres sebkezelés (fertőtlenítős öblítés, majd ülőfürdő) hatásos igazán. Antibiotikumra az esetek 99,9%-ában nincs szükség (nekem még sosem volt). A seb gyógyulása utáni kezelést lásd feljebb.
Nagyjából ennyi.
Amit semmiképp sem szabad:
Nem szabad az ilyen aranyér visszahelyezését rendszeresen próbálgatni! Ugyanis a dolog nem belülről jött ki, hanem kívül van. A dolog olyan, mintha a fülünket akarnánk a fejünkbe betuszkolni. Csak fáj, megsérül, úgysem megy.
Ahogy feljebb írtam, a sebhintőpor sem nyerő. Belebetonosodik, egyáltalán, már semmilyen sebre nem tenném/teszem.
A kúpok, kb. 4-5cm-rel feljebb hatolnak, ott hatnak. Ez fényévekre van a csomótól, felesleges pénzkidobás és procedúra. Az aranyér krémek is általában a belső aranyérre lettek kitalálva (nyálkahártyával, gyulladással, vérzéssel), ezért a legtöbb használata szintén pénzkidobás. Mivel magától is helyre jön, a gyógyulás így is és használatuk nélkül is biztos.
Azért érezhető, hogyha ilyet észlel az ember, az első gondolata nem kell, hogy a hideg föld legyen. A proktológiai szakvizsgálatot ilyenkor is javaslom, bármi ettől eltérőt észlelt esetben mindenképp.
Jobb a békesség.

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

.
Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
Az aranyerek osztályozása
7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt
.