Tályog és sipoly, a két rosszarcú besurranótolvaj

Tályog és sipolyVégbéltályog és végbélsipoly

Sokak számára gyomorforgató horror lesz a tályog és a sipoly. A végbéltályogról és annak nem ritka szövődményéről, a végbélsipolyról fogok írni. Még a szavaknak is rossz csengése van: Tályog és sipoly,tályog-hályog, sipoly-sikoly, brrrrr…
Adva vagyon a végbél, a „kipufogó”, a kimeneti nyílás, melynek tökéletes, akadálytalan működéséhez olajozásra van szükség. És ez az olajozó szerkezet néha kilyukad, ekkor a tartalma csöpögni kezd.
Kicsit zavaros? Lássuk, mit jelent ez. A kipufugó hasonlat rendben, ez a végbél. Az olajozó a végbélbe mélyen beágyazódott mirigyeket jelenti, melyek tartalmukat járatukon keresztül a végbélbe ürítik. Ha ezek a járatok eltömeszelődnek, a mirigyek begyulladnak, a gyulladás tovaterjedhet a mélyebb rétegek közé, ahol egy gyulladásos üreg jön létre. Ez a mélyben létrejövő gyulladásos üreg maga a tályog: fala van, benne a bacik és a fehérvérsejtek csatázó elegye, a genny. Ez a csata nagyon ritkán dől el véglegesen, általában mind a kórokozók, mind a védősejtek megújítják soraikat.
Ez akár a végtelenségig tarthatna, a tályog falát, a frontvonalat a gyulladás viszont egy idő után áttöri. Az áttörés iránya pedig nagyon nem mindegy. Törhet a bél felé azon az úton, ahogy kialakult, ekkor akár észrevétlen is maradhat az egész folyamat. Törhet a bőr felé, ekkor mondjuk azt, hogy a tályog kifakad. A nagyobb baj akkor következik be, ha mielőtt kifakadna, a végbél körüli szövetekben szétterjed, zegzugos járatokat, akár hatalmas üregeket okoz. Legnagyobb veszéllyel akkor jár, ha a hasüreg felé tör. Ez szerencsére ritka, de ilyenkor akár halálos kimenetelű hashártyagyulladás alakul ki.
Oké, a dolog kifakadt, a tályog tartalma, a genny kiürül, a csata a fegyverletétellel elcsitul, így általában a folyamat megnyugszik, gyógyul. Az üreg a gyulladás megszünésével szépen besarjad.

Viszont több probléma is fennálhat.

Egy részről, ha a genny nem tud maradéktalanul kiürülni, hiába gyógyul be a nyílás, a seb, a csata a mélyben újra fellángol. A folyamat nem nyugszik meg, az üreg nem sarjad, a tályog nem gyógyul. Ezért fontos a kiürülés feltételeinek megteremtése, a kellő nagyságú szájadék készítése sebészi feltárással, és a rendszeres alvázmosás.
Másrészről, ha a folyamat iránya, azaz a gyulladás útja a belső mirigyből a tályog, majd a külvilág felé megmarad, ennek fala állandósulhat. Azaz a végbélből a gyulladás egy végbéltől külön járaton keresztül a külvilág fele tör (nevezhetjük magyarosan kiskapunak is). Ez az állóháború akár a végtelenségig megmaradhat, de néha további utat keresve újabb járatok, sipolyok alakulnak ki. Ez különösen jellemző a vastagbélgyulladásra, az ilyen sipolyrendszereket látva ez kell az ember eszébe jusson.

láz - tályog és sipolyA tályog és sipoly tünetei

Általában a tályog okozta gyulladás helyi lüktető fájdalmat, lázat, duzzanatot okoz közvetlenül. Ilyenkor a panasz, a látvány egyértelmű, a gyógyuláshoz vezető út göröngyös, de célra vezető. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sokszor semmilyen észlelt tünettel nem jár mindaddig, míg a kifakadás után a váladékozás meg nem jelenik. Sőt mi több, néha magát a váladékot sem vesszük észre, csupán a váladék okozta felmaródást, viszketést, esetleg a gyulladás miatt kialakuló bőrnyulványokat, amelyek a nyílást akár rejthetik is.

Erre persze a klasszikus aranyérkrém a válasz, sejthető, milyen sikerrel. Ha ez még nem elég, maga az akár tűszúrűsnyi kivezető nyílás annyira elrejtőzik egy redő mélyén, hogy egy gyors ránézéssel akár még erős megvilágításban sem vehető észre. Minden szakember nézett el már ilyet első (második, harmadik, stb.) körben, aki azt mondja (hiszi) magáról, hogy nem, az még keveset tapasztalt.
Ezek az esetek viszont problémát jelenthetnek, mivel megfelelő kezelés nélkül állandósul a viszkető, kicsit váladékozó, kicsit begyulladt, akár hegyekkel-völgyekkel tarkított terület állapota. Esetleg egyéb betegségek is elterelhetik a szemlélődő figyelmét és az ajánlott kezelést akár aranyér, végbélrepedés vagy más irányba. Sőt, más (végbél)betegség talaján is kialakulhat ez az állapot.

Ez így eléggé sejtelmes, bizonytalan?

Meghiszem azt, ezeket szem előtt tartva is sajnos már én is többször lőttem mellé, és valószínűleg lesz még ilyen a praxisomban. A tanulság ebből a gyomorszorító érzésből az, hogy ha valakinek rendszeres viszketése, váladékozása van altájon, és a háziorvosi, vagy egy sötét sebészeti rendelőben egy szimpla, hatástalan aranyérkrémmel engedték útjára, gondoljon a fentiekre, és keressen fel szakembert, proktológust, mert hát nem biztos, hogy aranyér okozza aranyeres panaszát.

A tályog és a sipoly megoldása

A tályog megoldásáról már szóltam, az üreget a külvilág felé meg kell nyitni, hogy a tartalma szabadon kiürülhessen, s a gyógyulás folyamata megindulhasson. Hogy ez pontosan mit jelent, az a tályog elhelyezkedésétől függ. Ha a bélhez van közel, a bél felé kell megnyitni, ha a bőrhöz, akkor kívülről. A tartalma, a genny kiürítésére és az üreg tisztán tartására lehetőség szerint oda kell figyelni, ezt biztosítani kell, persze a bél felé való rendszeres mosása elég nehezen oldható meg.

A sipoly rendbetétele sajnos néha még a legképzettebb sebészvirtuózokat is megizzasztja. Kezelésének klasszikus módja az, hogy a cső falát egyszerűbb, felületesebb esetben (túlnyomó részt ezzel találkozunk) hosszában megnyitjuk, hogy a benne lévő pangó váladék szabadon kiürülhessen és a gyógyulás meginduljon. A hosszabb, mélyebbre hatoló járatoknál, hogy a felvágásnál történő záróizomsérülést elkerüljük, a járat falát kimetszük, és az utánpótlás elkerülésére a belső nyílást zárjuk, a külsőt nyitva hagyva biztosítsuk a tiszta sarjadást, gyógyulást. Tehát minden esetben a váladék utánpótlésénak és pangásának megakadályozása a cél, amely a gyulladást és a járatot fenntartja. Én ezt a módszert alkalmazom, a sebészek többségével egyetemben. Tapasztalatom ezért erről van, az alábbi módszerekről csak elbeszélések, előadások, cégtájékoztatók alapján tudok nyilatkozni.

A nem klasszikus esetben

A sipolyjáratot telenyomják egy speciális ragasztóval, a belső, bemeneti nyílását ilyenkor is zárni szokták. Ekkor a fertőzés elleni gennyedés helyett egy másfajta gyógyulási folyamat indul meg, ennek hatására a terület hosszú távon megnyugszik, meggyógyul.
Van olyan eset, amikor végleges megoldás az adott pillanatban nem történik, de igyekeznek elkerülni azt, hogy a járat eltömődjön, ezzel újabb tályog alakulhasson ki. Ilyenkor hosszabb időre egy gumicsíkot húznak át a járaton, ereszcsatorna szerűen ezzel folyamatosan biztosítva szabad járatot.

Hogy mikor milyen megoldása törekszenek, ez a sipoly elhelyezkedésétől, a környezet (izmok, idegek, bél, erek) érintettségétől, az orvos tapasztalatától és meggyőződésétől függ. Biztos recept nincs (sokszor csak utólag okoskodva, vagy még úgy sem), a komplikáltabb esetek egy részében sajnos a sipolyjárat újból kialakul, újabb műtétet téve szükségessé.

Ezeket nem elrettentésül írtam, ha menni köll, hát menni köll, egy ellátatlan betegség (ez ilyen) hosszabb-rövidebb távon tönkre teheti az ember életminőségét. Ezt látom.
Tehát, ha az eddigi aranyérkezelés egyértelműen hatástalan, váltani kell, hogy mit, kit, azt mindenkinek a saját elhatározására bízom.

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

aranyér gyulladásAranyér gyulladás?

A betegségeket bemutató sorozatnak lassan vége. Ennek oka kettős. Egyrészt a gyakoribb (és kevésbé gyakori) végbélbetegségek majdnem elfogytak, maradnának az érdeklődők, problémával küszködők részére teljesen meddő, minden gyakorlati értéket nélkülöző technikai villogtatások, amire itt szerintem semmi szükség. Másrészről egyre több kérdést kapok aranyér gyulladás problémákkal, információkkal kapcsolatban, amik a cikkekben érthetően, alaposan kivesézve megtalálhatók.

 

Aranyér árnyékában

Egy ritkán észrevett, de egyébként elég gyakori problémáról írok most. Azért csak ritkán észrevett, mert sokszor alattomosan, akár az aranyér „árnyékában” megbújva sunyít a mélyben, és sokszor csak nagyon alapos, akár csak többedszeri vizsgálat rántja le a leplet ottlétéről. Sokszor fogják az általa okozott panaszokra, hogy ez bizony maga az aranyér gyulladás, ami sok probléma okozója lehet.

 

Apró mirigyek

De kezdjük az elején. Vannak mélyebben a végbél falában apró mirigyek, az egyszerűség kedvéért mondjuk ezeket izzadságmirigyeknek (kis csúsztatással, persze). Azért csúsztatással, mert egyrészt nem izzadságot, hanem minimális nyákot termelnek, másrészt mert leginkább a széklet csúzsósságáért felelősek. Ezek a mirigyek a külső és a belső borítás, a bőr és a nyálkahártya határán, a belső részen apró öblökbe nyílnak. Megint az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy folyóra, a mirigy a folyó vízgyűjtő területe, a kivezetőcső maga a folyó, az öböl meg itt a végbélbe, ott a tengerbe vezeti a folyó tartalmát. Remélem, érthető.

Néha azonban adódik némi probléma. Biztos sokaknak közölünk gyulladt már be a hónaljában egy izzadságmirigy. Fáj, nyom, az ember a karját sem mozgatja szívesen. Ez a gyulladás vagy valami szerencse folytán megnyugszik, vagy sürgős műtéti teendőt adó tályoggá csúnyul, akár magától kifakadva sokáig váladékozik. Nem igazán halálos, de roppant kellemetlen betegség tud lenni.
Ugyanez a helyzet az alvégen is. Sokszor tapasztalom, hogy vagy maga a mirigy gyullad be, érzékeny duzzanatot okozva a végbél falában, vagy a kivezetőcső, az öböl szájadéka duzzad meg lobosan, hosszú idő alatt a végbél mélyebb szakaszában akár érzékeny bőrnyúlvánnyá alakulva keseríti meg a mindennapokat. Ilyen nyúlványok, gyulladás, bármi panasz, gond nélkül gyakran előfordulnak a végbélben (mondom a bőr és a bél határán, még bőrrel fedetten), ezek minden kritika nélküli eltávolítása (merthogy mondják: „polip, amiből rák lesz”, nem teljes mértékben fedi a valóságot) felesleges tortúra.

 

Mi ez?

Sok a szöveg, tudom, de miért is rémisztem ezzel a horrorral a kedves, de egyre kevésbé türelmes olvasót?
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jön a páciens, elmondja, hogy székeléskor, de főleg üléskor szúr, fáj a végbele egy bizonyos helyen, a toalettpapír néha véres, néha váladékos. A gyulladáskor szokásos korábbi láz, hidegrázás legtöbbször még kérdésre sem jut a páciens eszébe. Ilyenkor a legrosszabb esetben (persze a „minek jött ide maga ezzel?!” hozzáállást nem véve) ráfogják az aranyérre, de az erre adott gyógymód viszont nem szünteti meg a gyulladást, csak nyújtja a csalódottsággal telítődő időt a megoldásig. Mondhatják rá a vérzés, fájdalom miatt, hogy ez végbélrepedés, majd az végkifejlet ugyanaz lesz, marad a probléma. Az a szép ebben, hogy eközben és emellett persze akár lehet aranyér gyulladás vagy végbélrepedés is, csak a kizárólag ezekre irányuló kezelés (kúp, krém, műtét, gyógyszer, ráolvasás, váltott hideg-meleg ülőfürdő stb.) nem nyújt gyógyulást.

Bár az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétes, de a belső aranyér csak ritkább esetben fáj úgy önmagában. A „hagyományos” végbélrepedés meg legtöbbször záróizomgörccsel társul, elöl, a has felé vagy hátul, a gerinc felé jelentkezik. A páciens meg jön laza fenékkel, és mondja, mutatja sokszor, hogy a jobb vagy bal oldalon üléskor szúr, nyom, fáj. Ilyen esetben, annak ellenére, hogy a terület látványa sokszor semmitmondó, a problémás pontot belül megnyomva a fájdalom legtöbbször elsőre kiváltható, a baj így azonosítható.

 

Miért baj, ha nincs rendesen kikezelve a probléma?

Igazából két okot tudnék erre felsorolni.
Egyrészt mert panaszt okoz, ha nem is folyamatosan, de rendszeresen. Nem való az oda. Másodszor, ha a gyulladás szépmagyarul mondva „betályogosodik”, a tályog fut, amerre lát, erről szól az erősebb idegzetüeknek való „Tályog és sipoly...” c. opuszom, ki rosszul akar aludni (nem csak a gyenge stílusa miatt), olvassa el bátran!

 

Teendő?

Ha az orvos feltételezi, hogy fennállhat ilyen probléma, az akár meglévő végbélrepedés nem ott és nem úgy fáj, ahogy az lenni szokott, akkor a végbélben előbb újjal, majd a végbéltükrön keresztül egy vékony „vasdarabbal”, szondával finoman megnyomja a jelzett területet, akár látszik ott valami, akár nem. Ha ezen a területen a nyomásérzékenység fokozott, bingó! Megvan a panasz oka. (Ezért öngól a fájdalmas végbél sokak által vágyott érzéstelenítésben, uram bocsá' altatásban elvégzett vizsgálata.)
Ha tályog még nem alakult ki, a gyulladás speciális antibiotikum melletti jegelés, gyulladáscsökkentő kúp segítségével akár meg is nyugodhat. (Láttam már nálam „tanulmányi úton” lévő sebész kolléga arcán a döbbenetet, hogy a fájdalmas „aranyérre” antibiotikumot adtam, majd az ettől panaszmentessé vált.) De ilyenkor is számíthatunk visszaesésre, amikor már felesleges ezt a gyógyszeres kezelést újból és újból elkezdeni azzal a hiú reménnyel, hogy végképp rendbe tesszük a problémát. Ugyanez igaz a gyulladás okozta bőrnyúlványra is. Ugyanis minél nagyobb ez a nyúlvány, annál könnyebben begyulladhat: ilyenkor megduzzad, hízik egy keveset, és ez a „súlytöbblet” a gyulladás elmúltával sem múlik el, így minden egyes gyulladásos eset kapcsán egyre nagyobbá válik, és egyre könnyebben okoz ismét problémát. Ilyenkor dobban nagyot minden sebész szíve, feltör bennünk az ősi ösztön, a vér szava, hogy végre lehet vágni, és még segít(het)ünk is vele.

A probléma sebészeti megoldása általában nem igényel hatalmas előkészületeket, nagy műtői felhajtást, koplalást, több napos kórházi bentfekvést: a beavatkozás akár egy szűkebb végbéltükrön keresztül helyi érzéstelenítésben pár perc alatt elvégezhető. A gyulladt mirigyet a végbél felől megnyitva a gyulladás „kiürül”, a mirigy kitisztul, így a terület pár nap alatt megnyugszik, majd begyógyul. Ha a nyúlvány okozza a problémát, az egy hurokkal távolítható el, ami a mirigy kivezetőnyílását is tágabbá varázsolja. Ha a mirigy és a nyúlvány is begyulladt, a kétféle beavatkozás egyidejűleg is elvégezhető. Ennyi a 18+-os rész.

Tehát az üzenet: ha régóta, akár visszatérően érzi a fent említett panaszokat, aranyér gyulladás vagy egyéb probléma jelentkezik, főleg üléskor belül nyomást, szúrást, javaslom, a gyógyulás érdekében látogasson el egy jó szakemberhez, proktológushoz!

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu 
.

EZT OLVASTA MÁR?
ARANYÉR BLOG LEGNÉPSZERŰBB CIKKEI

Miért bánjunk kíméletesen a végbél környékével akár aranyér nélkül is?

aranyér tisztításAranyér tisztítás

A végbél környékének tisztítása elég sarkalatos pontja a proktológiának. Nagyon sok panasz, főleg viszketés, váladékozás alakul ki akár aranyér vagy más végbélbetegség nélkül is. Kérdezhetnénk, hogy miért, hiszen amíg nem köszöntött be a fürdőszoba áldott korszaka, az európai társadalomban nemigen volt szokás a lavóros mosdást minden székelés után, netán naponta az alfélre is kiterjeszteni, főleg nem aranyér tisztítás. Az okoskodás részben jogos, de az igazságnak azonban legalább két oldala van.
De minek is foglalkozzon vele az, aki semmilyen panaszt nem érez? A válasz erre egyszerű, jobb megelőzni a problémát, mint mikor baj van, „rohanni a pénzünk után”. Köztudott, hogy egy beteg szervet, embert sokkal nagyobb „véráldozatok” árán lehet csak rendbe tenni, mint egészségesen megőrizni.

 

Alaki problémák

Ha megnézzük a négylábú állatokat, láthatjuk, hogy a végbélnyílás közvetlenül a „szabadba”, a testfelszínre nyílik. Mi kétlábra álltunk, a végbélnyílás a lábunk közé került. Ráadásul a zsírraktárak feltöltésével a farpofák szépen „körbenőtték” a nyílást. Sokaknak ráadásul a végbélnyílás egy kúp alakban táguló „barlangba” jut, mely külső kijáratáig a hossza akár 3-5cm is lehet. Ennek a barlangnak a tisztulási nehézsége már maga élethosszig tartó problémák alapja lehet.
Az összefekvő bőrfelületek könnyen bepállnak még tiszta állapotban is. Bacik, gombák kezdik el orgiájukat a kellemesen meleg, kissé nedves környezetben, főleg akkor, ha még ehető maradékot is találnak. Rajta ülünk, a felületek egymáson el nem mozdulnak, a legtöbbünknék ugyanis a fenekünk a munkaeszközünk. Ráadásul a végbél annak tisztasága érdekében minimálisan is, de váladékozik, izzad. Az izzadságban megjelennek az étkezéssel bevitt, a bőrt ingerlő fűszerek, adalékanyagok is. Így aranyér nélkül, akár az egészséges végbél körüli bőr is idővel érzékenyebbé válhat.

 

Tisztítás

Székeléskor a végbél környéke nem maradhat tiszta, annak nem beszennyeződése gyakorlatilag képtelenség. Hiába húznánk szét a farpofákat, furán guggolhatunk, akkor sem, de ezeket a praktikákat sem tesszük a mindennapokban.
Ahogy látom, az állatok tiszták, de rendszeresen azt a tisztálkodási aktust gyakorolják, amit mi esetleg csak egymásnak ajánlanánk fel. Persze, ne vegye ezt senki sem bíztatásnak!
A papírral való törléssel se legyen senkinek semmilyen illúziója! Az apró „morzsákat” csak szétkeni, buzgó használata viszont a finom bőrt sérti meg, behatolási kaput nyitva meg a kórokozóknak. Valahogyan egyéb módon is tisztítani kell, nincs mese.
Gyakran találkozom viszont azzal rendelésemen, hogy a páciensek hajlamosak a végbél túlzott tisztán tartására, amivel könnyen átesnek a ló túloldalára. Nedves, vegyszeres (mintha a kamillaillatnak gyógyító hatása lenne) papírtörlő, majd mosás kívül, zuhany belül akár valamilyen antibakteriális mosakodóval, aranyérkrémes pakolás, kúp, stb. Mindezek hajlamosítanak a normális bőr védekezőrétegeinek teljes tönkremenetelére, a bőr védtelenné, allergiára, gyulladásra, fertőzésre hajlamossá válik. Ilyenkor mi jön? Még több krém, még spécibb mosakodó, stb., hiszen biztos nem voltam elég ügyes.

Betegség

Plusz: a legtöbb végbélbetegség (aranyér, bőr- és bélgyulladás, végbélrepedés, de szinte bármilyen elváltozás) talán észre sem vehető váladékozást okoz, vehetjük ezt a természetes izzadás fokozódásának is. Ilyen esetben a bepállás, az irritáció még fokozottabban jelentkezik. Feltétlen figyeljünk az  aranyér tisztításra.

 

Megoldás?

Mostanra eljutottunk odáig, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy hogyan lehetséges az, hogy ne okozzon panaszokat bárkinek is a végbélnyílás és környéke.
Azért sok mindent tehetünk eme nemes cél érdekében székelés előtt, közben és után is. Lássuk, mik ezek!

Először is normális, nem irritáló, kellően puha, de nem folyós székletet kell produkáljunk. Ehhez étkezési, életmódi változások kellhetnek. Az eredményt nem adják ingyen, és az ár főleg nem pénzben fizetendő. A tudatos változás ára az erőfeszítés (persze nem emberfeletti), és a kitartás. A változtatást érdemes úgy elkezdeni és végigvinni, hogy a mindennapi életünkbe a lehető legjobban lehessen beleilleszteni, hosszú távon úgyis csak ez működhet.

Másodszor meg, úgy kell a székelést lebonyolítani, hogy a lehető legkevesebb baleset történhessen meg, ezzel biztosítsuk a széklet akadálytalan kijutását anélkül, hogy ebbe mi is belegebednénk. Erre különböző technikák vannak mind a testtartást, mind az izmok (rekesz-, has-, és záróizmok) használatát tekintve.

Harmadszor, a tisztálkodást kell a lehető „legfenékbarátibb” módon megoldani. Ez persze sem a tisztulás teljes hiányát, sem a habkővel való dörzsölést, fertőtlenítést nem jelent.

Hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban?

A szerintem követendő, a mindennapi életbe hosszútávon is beilleszthető praktikákat összegyűjtöttem, leírtam, bárki által megkapható. Annak ellenére, hogy a téma nem hollywood-i, nagyon sok lelkes visszajelzést kaptam már róla. Ezért is bátorkodom mindenkinek ajánlani, sokak váltak panaszmentessé kizárólag ezek betartásával is.

Az iromány, melynek rendkívül fantáziadús és lelkesítő, bestceller gyanús címe „A helyes székelési szokások elsajátítása”, az Aranyér blog bővített cikkeivel, feliratkozással megkapható ide kattintva.>>

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

aranyér gyulladásAranyér gyulladás?

A betegségeket bemutató sorozatnak lassan vége. Ennek oka kettős. Egyrészt a gyakoribb (és kevésbé gyakori) végbélbetegségek majdnem elfogytak, maradnának az érdeklődők, problémával küszködők részére teljesen meddő, minden gyakorlati értéket nélkülöző technikai villogtatások, amire itt szerintem semmi szükség. Másrészről egyre több kérdést kapok aranyér gyulladás problémákkal, információkkal kapcsolatban, amik a cikkekben érthetően, alaposan kivesézve megtalálhatók.

 

Aranyér árnyékában

Egy ritkán észrevett, de egyébként elég gyakori problémáról írok most. Azért csak ritkán észrevett, mert sokszor alattomosan, akár az aranyér „árnyékában” megbújva sunyít a mélyben, és sokszor csak nagyon alapos, akár csak többedszeri vizsgálat rántja le a leplet ottlétéről. Sokszor fogják az általa okozott panaszokra, hogy ez bizony maga az aranyér gyulladás, ami sok probléma okozója lehet.

 

Apró mirigyek

De kezdjük az elején. Vannak mélyebben a végbél falában apró mirigyek, az egyszerűség kedvéért mondjuk ezeket izzadságmirigyeknek (kis csúsztatással, persze). Azért csúsztatással, mert egyrészt nem izzadságot, hanem minimális nyákot termelnek, másrészt mert leginkább a széklet csúzsósságáért felelősek. Ezek a mirigyek a külső és a belső borítás, a bőr és a nyálkahártya határán, a belső részen apró öblökbe nyílnak. Megint az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy folyóra, a mirigy a folyó vízgyűjtő területe, a kivezetőcső maga a folyó, az öböl meg itt a végbélbe, ott a tengerbe vezeti a folyó tartalmát. Remélem, érthető.

Néha azonban adódik némi probléma. Biztos sokaknak közölünk gyulladt már be a hónaljában egy izzadságmirigy. Fáj, nyom, az ember a karját sem mozgatja szívesen. Ez a gyulladás vagy valami szerencse folytán megnyugszik, vagy sürgős műtéti teendőt adó tályoggá csúnyul, akár magától kifakadva sokáig váladékozik. Nem igazán halálos, de roppant kellemetlen betegség tud lenni.
Ugyanez a helyzet az alvégen is. Sokszor tapasztalom, hogy vagy maga a mirigy gyullad be, érzékeny duzzanatot okozva a végbél falában, vagy a kivezetőcső, az öböl szájadéka duzzad meg lobosan, hosszú idő alatt a végbél mélyebb szakaszában akár érzékeny bőrnyúlvánnyá alakulva keseríti meg a mindennapokat. Ilyen nyúlványok, gyulladás, bármi panasz, gond nélkül gyakran előfordulnak a végbélben (mondom a bőr és a bél határán, még bőrrel fedetten), ezek minden kritika nélküli eltávolítása (merthogy mondják: „polip, amiből rák lesz”, nem teljes mértékben fedi a valóságot) felesleges tortúra.

 

Mi ez?

Sok a szöveg, tudom, de miért is rémisztem ezzel a horrorral a kedves, de egyre kevésbé türelmes olvasót?
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jön a páciens, elmondja, hogy székeléskor, de főleg üléskor szúr, fáj a végbele egy bizonyos helyen, a toalettpapír néha véres, néha váladékos. A gyulladáskor szokásos korábbi láz, hidegrázás legtöbbször még kérdésre sem jut a páciens eszébe. Ilyenkor a legrosszabb esetben (persze a „minek jött ide maga ezzel?!” hozzáállást nem véve) ráfogják az aranyérre, de az erre adott gyógymód viszont nem szünteti meg a gyulladást, csak nyújtja a csalódottsággal telítődő időt a megoldásig. Mondhatják rá a vérzés, fájdalom miatt, hogy ez végbélrepedés, majd az végkifejlet ugyanaz lesz, marad a probléma. Az a szép ebben, hogy eközben és emellett persze akár lehet aranyér gyulladás vagy végbélrepedés is, csak a kizárólag ezekre irányuló kezelés (kúp, krém, műtét, gyógyszer, ráolvasás, váltott hideg-meleg ülőfürdő stb.) nem nyújt gyógyulást.

Bár az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétes, de a belső aranyér csak ritkább esetben fáj úgy önmagában. A „hagyományos” végbélrepedés meg legtöbbször záróizomgörccsel társul, elöl, a has felé vagy hátul, a gerinc felé jelentkezik. A páciens meg jön laza fenékkel, és mondja, mutatja sokszor, hogy a jobb vagy bal oldalon üléskor szúr, nyom, fáj. Ilyen esetben, annak ellenére, hogy a terület látványa sokszor semmitmondó, a problémás pontot belül megnyomva a fájdalom legtöbbször elsőre kiváltható, a baj így azonosítható.

 

Miért baj, ha nincs rendesen kikezelve a probléma?

Igazából két okot tudnék erre felsorolni.
Egyrészt mert panaszt okoz, ha nem is folyamatosan, de rendszeresen. Nem való az oda. Másodszor, ha a gyulladás szépmagyarul mondva „betályogosodik”, a tályog fut, amerre lát, erről szól az erősebb idegzetüeknek való „Tályog és sipoly...” c. opuszom, ki rosszul akar aludni (nem csak a gyenge stílusa miatt), olvassa el bátran!

 

Teendő?

Ha az orvos feltételezi, hogy fennállhat ilyen probléma, az akár meglévő végbélrepedés nem ott és nem úgy fáj, ahogy az lenni szokott, akkor a végbélben előbb újjal, majd a végbéltükrön keresztül egy vékony „vasdarabbal”, szondával finoman megnyomja a jelzett területet, akár látszik ott valami, akár nem. Ha ezen a területen a nyomásérzékenység fokozott, bingó! Megvan a panasz oka. (Ezért öngól a fájdalmas végbél sokak által vágyott érzéstelenítésben, uram bocsá' altatásban elvégzett vizsgálata.)
Ha tályog még nem alakult ki, a gyulladás speciális antibiotikum melletti jegelés, gyulladáscsökkentő kúp segítségével akár meg is nyugodhat. (Láttam már nálam „tanulmányi úton” lévő sebész kolléga arcán a döbbenetet, hogy a fájdalmas „aranyérre” antibiotikumot adtam, majd az ettől panaszmentessé vált.) De ilyenkor is számíthatunk visszaesésre, amikor már felesleges ezt a gyógyszeres kezelést újból és újból elkezdeni azzal a hiú reménnyel, hogy végképp rendbe tesszük a problémát. Ugyanez igaz a gyulladás okozta bőrnyúlványra is. Ugyanis minél nagyobb ez a nyúlvány, annál könnyebben begyulladhat: ilyenkor megduzzad, hízik egy keveset, és ez a „súlytöbblet” a gyulladás elmúltával sem múlik el, így minden egyes gyulladásos eset kapcsán egyre nagyobbá válik, és egyre könnyebben okoz ismét problémát. Ilyenkor dobban nagyot minden sebész szíve, feltör bennünk az ősi ösztön, a vér szava, hogy végre lehet vágni, és még segít(het)ünk is vele.

A probléma sebészeti megoldása általában nem igényel hatalmas előkészületeket, nagy műtői felhajtást, koplalást, több napos kórházi bentfekvést: a beavatkozás akár egy szűkebb végbéltükrön keresztül helyi érzéstelenítésben pár perc alatt elvégezhető. A gyulladt mirigyet a végbél felől megnyitva a gyulladás „kiürül”, a mirigy kitisztul, így a terület pár nap alatt megnyugszik, majd begyógyul. Ha a nyúlvány okozza a problémát, az egy hurokkal távolítható el, ami a mirigy kivezetőnyílását is tágabbá varázsolja. Ha a mirigy és a nyúlvány is begyulladt, a kétféle beavatkozás egyidejűleg is elvégezhető. Ennyi a 18+-os rész.

Tehát az üzenet: ha régóta, akár visszatérően érzi a fent említett panaszokat, aranyér gyulladás vagy egyéb probléma jelentkezik, főleg üléskor belül nyomást, szúrást, javaslom, a gyógyulás érdekében látogasson el egy jó szakemberhez, proktológushoz!

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu 
.

EZT OLVASTA MÁR?
ARANYÉR BLOG LEGNÉPSZERŰBB CIKKEI

Az aranyér és a sport

Az aranyér és a sportAz aranyér és a sport: sport szerepe a kialakulásban

Mindenki számára ismert tény, hogy a súlyemel(get)és, a „gyúrás”, azaz a haspréssel, hasűri nyomásfokozódással járó sportok szerepet játszanak az aranyér kialakulásában. Ilyenkor nem csak a nyakunkon dagadnak az erek, hanem a kijárat is beduzzad emberesen. A tapasztalat is ezt mutatja, szépen telt, feszülő aranyerek tudnak az ilyen statikus, álló, nagy erőkifejtést és kevés mozgást igénylő sportok rendszeres űzésekor kialakulni. Ezek az aranyerek a fokozott belső nyomástól és így gyakran vérzéssel adják tudtunkra létezésüket, esetleg külső aranyerek hirtelen kialakult, nagy riadalmat okozó rögösödésével.  Az aranyér és a sport kérdésre, hogy ilyenkor szabad-e folytatni az erősportokat. Aranyér kezelésekor, a gyógyulási folyamat ideje alatt a testépítő sportágak intenzíven nem folytathatók, minden erősebb haspréssel járó mozdulat (beleértve székeléskor a fokozott nyomást is) kerülendő.

 

Mit lehet akkor sportolni?

Ha már tűkön ülünk, minden izmunk sikoltozik a tespedéstől, de gond van a fenekünkkel?- Vetődik fel szerencsére sokakban ez a kérdés.
Ilyenkor kerül elő a dinamikus, sok mozgással járó sportok lehetősége. És erről szeretnék most többet átadni, ugyanis meglepően sok, akár hosszútávfutó, kerékpáros szenved valamilyen végbélbetegségben, vagy rendszeresen végbélpanasza alakul ki, fokozódik főleg erőteljesebb mozgás hatására. Miért van ez, hiszen mindenhol azt olvashatjuk, hogy a végbélbetegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik a székletrendezés, melynek alapvető fortélya a testünk és bélrendszerünk rendszeresen mozgásban tartása?

Az aranyér és a sport magyarázatához el kell képzelni, hogy mi történik mondjuk futás közben. Vegyük például egy átlagosnak mondható, 85 kg-os férfit, aki fogyni akar, vesz egy nem túl drága, de nem is gagyi, 8.000 Ft-os, márkás, de akciós, könnyű futócipőt a közeli hipermarketben. Fogyni akar, és alakul is a súlyvesztés (6-8-10 kg!): heti 2-3x5-6km futás betonon már egy éve, persze nem sprintben. Becsülendő dolog, a cipő még egyben, és ekkor valami fáj, vérzik székeléskor. De beszélhetünk akár a kerékpárosról is, hasonló gondokkal.

 

Lássuk mi történik ilyenkor!

Tudjuk, a gerinc görbületei megvédik a fejet, az agyat a monoton, rendszeres, a fenti példában elég nagyfokú ütődésektől. Ez az ami futáskor működik, de persze boxban nem. De a végbelet, a kismedencét csak deréktól lefelé, a far-, a comb- és a lábszárizmok igénybevételével tompítja a szervezet. Emellett a felső testfél súlyának nyomása futás közben folyamatosan „dörömböl” a végbél környékén. Ennek hatására egyrészt az aranyerek fokozatosan, de megállíthatatlanul duzzadtabbakká válnak, majd panaszaik (vérzés, váladékozás, előesés) nyílvánvalóvá teszik jelenlétüket. De másrészt keletkezhet végbélprobléma aranyér megléte nélkül is. Ez egy kicsit bonyolultabb helyzet, kevesen hallottak már erről.

A kismedence alján található izomkosár, a medencefenékizomzat ‑ami egyrészt a hasüreg tartalmát, szerveit gumikötélként rugalmasan tartja vissza és helyben, nehogy kiköszönjönenek a végbélnyíláson, másrészt záróizomként visszatartja a vizeletet, székletet‑ igyekszik ellenállni ennek a fokozott igénybevételnek, a nyomásnak. A rendszeres „dörömbölés” hatására ez a „gumikötelekből” fonott kosár fokozottan feszessé, rugalmatlanná, faládához hasonlatossá válik, vagy ernyedten megnyúlik, petyhüdtsége ilyenkor mint egy krumpliszsáké. Hogy melyik végeredmény következik be csak úgy magától, az testi- és lelkialkat függő, több dolog befolyásolja. Olykor bizony az irigylésre méltó izomzatú embernek is lehet elfáradt, megnyúlt, meggyengült medencefenék-izomzata, mely a kismedencei szervek leereszkedéséhez vezet.

Ilyenkor jönnek elő idővel széklet- és vizelettartási nehézségek. Ennél viszont lényegesen gyakoribb az állandóan, odafigyelés híján befolyásolatlanul feszes, rugalmatlan kismedencei izomzat, ami székelési, vizelési és szexuális, szülési problémákat is okozhat. Hiába a kifinomult, akár világbajnoki atlétamozgás, ha az alhasi izomzatra nincs külön odafigyelve, jön a vizelési nehézség, a székelési fájdalom, szorulás, az impotencia, hüvelygörcs, a szüléskori tágulási képtelenség, sürgős császármetszés, stb. Azaz fiatal, életerős emberek, azt gondolnánk, testileg minden rendben, közben ezen az egy helyen csak egy csődtömeg, legyen akár nő, akár férfi.

 

Mit tehetünk az aranyér és / vagy a sport?

Ezt azt hiszem, körbejártuk, már mindenkit sikerült jól beijesztenem. De lássuk, a tétlen beletörődésen kívül mit tehetünk azért, hogy elkerüljük mindezen problémákat, és el is érjük azt a célt, az egészséget, a testi és lelki teljességet, amiért legtöbbször sportruhát öltünk.

Mit tehetünk az aranyér és / vagy a sport?Mi a megoldás tehát, hogy a fiatalos, „játékos” medencefenékizomzat helyett ne egy petyhüdt krumliszsák vagy egy kemény faláda „boldog” tulajdonosai legyünk?
Szerencsére több dolgot is tehetünk. A legkézenfekvőbb a váltás: futás, kocogás helyett a séta, az úszás, vagy esetleg egy izületileg vezetett mozgás, mint kerékpár helyett az ellipszistréning jelenthet megoldást annak, aki hajlandó megválni addigi időtöltésétől. Ez érthető okokból persze sokakban finnyogást vált ki.
Sporteszközt is válthatunk: kivájt férfi biciklinyerget, hogy ne a gátizmon támaszkodjon az ülés. Futáshoz érdemes a drágább (18.000 Ft-tól fölfelé), párnázott, nagyobb testűeknek szánt (pl. cushion jelzésű) cipőt venni, ez nagyobb mértékben tompítja az ütéseket. Persze akinek lehetősége van, fusson minél kevésbé kemény talajon, odafigyelve a talp kellő gördülésére!

A nagy tuti pedig egy plusz edzés bevezetése lehet. Nem kell hozzá külön mez, drága sportfelszerelés, sem hosszú utazás, stb. Csupán arról van szó, hogy edzenünk kell a medencefenék- és záróizomzatot. Nem kell itt sörnyitásra, diótörésre törekedni, csak meg kell tanulni helyesen vezérelni, kontrollálni a lenti izmokat, és tréningezni, használni, nehogy a már említett krumpliszsák vagy faláda esete forogjon fenn (lenn). Ez a kiegészítő tréning kezdjük el minél előbb, lehetőleg még mielőtt a probléma kialakult volna. Ezt a tréninget szép magyaros szóval intim tornának hívják. A fenti problémák elkerülésében ez fog nekünk segíteni. Mivel nem az a célunk, hogy valami rettentően erős medencefenékizomzatot fejlesszünk, csupán az, hogy megtanuljuk megfelelően vezérelni és használni a záróizmot, s használjuk is a mindennapokban, mellékhatásokról nem igen tudok beszámolni. Mindezekért ajánlom mindenkinek, fiatalnak, idősnek, nőnek és férfinak egyaránt.

 

Életmód

Mindez jelenti azt is, hogy ha az embernek végbélpanasza van, az életmód változásához lehetőleg ne a futás vagy a bicikli legyen az első, ami eszébe jut, legyen bármilyen kézenfekvő is. Ez sokszor az addig csak alig előforduló problémák fellángolásához, egy jó proktológiai rendelés sürgős guglizásához vezethet. A konditeremről meg csak álmodozzon, egy kis rápihenés elejét veheti egy tartós kihagyásnak!

Remélem, senki kedvét nem vettem el a megfelelő sport megtalálásától, hiszen mindenkinek szüksége van mozgásra, lehetőségektől függetlenül. Kicsiny országunk szégyelni valóan rossz egészségügyi állapotát, lehetőségeinkhez képest lényegesen rosszabb egészségügyi kilátásunkat ezzel is javítanunk kell. Lassan rá kell ébrednünk, hogy otthon, a képernyő előtt tespedve hiába várjuk a megváltást a legújabb, biztos hatást ígérő reklám követésétől, szinte feleslegesen pazaroljuk erőforrásainkat. A valódi megoldáshoz áldoznunk kell időnkből, energiánkból, komfortunkból mindenképp. Ez teljesen a mi felelősségünk, senkire nem mutogathatunk.

A kellően megválasztott és végzett mozgás testi és lelki egészséget, szabadságot adhat, éljünk vele!

Jó sportolást kívánok, egészségünkre!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

u.i.: Kérek javaslatokat jó és rossz sportokra a fentiek alapján!

aranyér gyulladásAranyér gyulladás?

A betegségeket bemutató sorozatnak lassan vége. Ennek oka kettős. Egyrészt a gyakoribb (és kevésbé gyakori) végbélbetegségek majdnem elfogytak, maradnának az érdeklődők, problémával küszködők részére teljesen meddő, minden gyakorlati értéket nélkülöző technikai villogtatások, amire itt szerintem semmi szükség. Másrészről egyre több kérdést kapok aranyér gyulladás problémákkal, információkkal kapcsolatban, amik a cikkekben érthetően, alaposan kivesézve megtalálhatók.

 

Aranyér árnyékában

Egy ritkán észrevett, de egyébként elég gyakori problémáról írok most. Azért csak ritkán észrevett, mert sokszor alattomosan, akár az aranyér „árnyékában” megbújva sunyít a mélyben, és sokszor csak nagyon alapos, akár csak többedszeri vizsgálat rántja le a leplet ottlétéről. Sokszor fogják az általa okozott panaszokra, hogy ez bizony maga az aranyér gyulladás, ami sok probléma okozója lehet.

 

Apró mirigyek

De kezdjük az elején. Vannak mélyebben a végbél falában apró mirigyek, az egyszerűség kedvéért mondjuk ezeket izzadságmirigyeknek (kis csúsztatással, persze). Azért csúsztatással, mert egyrészt nem izzadságot, hanem minimális nyákot termelnek, másrészt mert leginkább a széklet csúzsósságáért felelősek. Ezek a mirigyek a külső és a belső borítás, a bőr és a nyálkahártya határán, a belső részen apró öblökbe nyílnak. Megint az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy folyóra, a mirigy a folyó vízgyűjtő területe, a kivezetőcső maga a folyó, az öböl meg itt a végbélbe, ott a tengerbe vezeti a folyó tartalmát. Remélem, érthető.

Néha azonban adódik némi probléma. Biztos sokaknak közölünk gyulladt már be a hónaljában egy izzadságmirigy. Fáj, nyom, az ember a karját sem mozgatja szívesen. Ez a gyulladás vagy valami szerencse folytán megnyugszik, vagy sürgős műtéti teendőt adó tályoggá csúnyul, akár magától kifakadva sokáig váladékozik. Nem igazán halálos, de roppant kellemetlen betegség tud lenni.
Ugyanez a helyzet az alvégen is. Sokszor tapasztalom, hogy vagy maga a mirigy gyullad be, érzékeny duzzanatot okozva a végbél falában, vagy a kivezetőcső, az öböl szájadéka duzzad meg lobosan, hosszú idő alatt a végbél mélyebb szakaszában akár érzékeny bőrnyúlvánnyá alakulva keseríti meg a mindennapokat. Ilyen nyúlványok, gyulladás, bármi panasz, gond nélkül gyakran előfordulnak a végbélben (mondom a bőr és a bél határán, még bőrrel fedetten), ezek minden kritika nélküli eltávolítása (merthogy mondják: „polip, amiből rák lesz”, nem teljes mértékben fedi a valóságot) felesleges tortúra.

 

Mi ez?

Sok a szöveg, tudom, de miért is rémisztem ezzel a horrorral a kedves, de egyre kevésbé türelmes olvasót?
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jön a páciens, elmondja, hogy székeléskor, de főleg üléskor szúr, fáj a végbele egy bizonyos helyen, a toalettpapír néha véres, néha váladékos. A gyulladáskor szokásos korábbi láz, hidegrázás legtöbbször még kérdésre sem jut a páciens eszébe. Ilyenkor a legrosszabb esetben (persze a „minek jött ide maga ezzel?!” hozzáállást nem véve) ráfogják az aranyérre, de az erre adott gyógymód viszont nem szünteti meg a gyulladást, csak nyújtja a csalódottsággal telítődő időt a megoldásig. Mondhatják rá a vérzés, fájdalom miatt, hogy ez végbélrepedés, majd az végkifejlet ugyanaz lesz, marad a probléma. Az a szép ebben, hogy eközben és emellett persze akár lehet aranyér gyulladás vagy végbélrepedés is, csak a kizárólag ezekre irányuló kezelés (kúp, krém, műtét, gyógyszer, ráolvasás, váltott hideg-meleg ülőfürdő stb.) nem nyújt gyógyulást.

Bár az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétes, de a belső aranyér csak ritkább esetben fáj úgy önmagában. A „hagyományos” végbélrepedés meg legtöbbször záróizomgörccsel társul, elöl, a has felé vagy hátul, a gerinc felé jelentkezik. A páciens meg jön laza fenékkel, és mondja, mutatja sokszor, hogy a jobb vagy bal oldalon üléskor szúr, nyom, fáj. Ilyen esetben, annak ellenére, hogy a terület látványa sokszor semmitmondó, a problémás pontot belül megnyomva a fájdalom legtöbbször elsőre kiváltható, a baj így azonosítható.

 

Miért baj, ha nincs rendesen kikezelve a probléma?

Igazából két okot tudnék erre felsorolni.
Egyrészt mert panaszt okoz, ha nem is folyamatosan, de rendszeresen. Nem való az oda. Másodszor, ha a gyulladás szépmagyarul mondva „betályogosodik”, a tályog fut, amerre lát, erről szól az erősebb idegzetüeknek való „Tályog és sipoly...” c. opuszom, ki rosszul akar aludni (nem csak a gyenge stílusa miatt), olvassa el bátran!

 

Teendő?

Ha az orvos feltételezi, hogy fennállhat ilyen probléma, az akár meglévő végbélrepedés nem ott és nem úgy fáj, ahogy az lenni szokott, akkor a végbélben előbb újjal, majd a végbéltükrön keresztül egy vékony „vasdarabbal”, szondával finoman megnyomja a jelzett területet, akár látszik ott valami, akár nem. Ha ezen a területen a nyomásérzékenység fokozott, bingó! Megvan a panasz oka. (Ezért öngól a fájdalmas végbél sokak által vágyott érzéstelenítésben, uram bocsá' altatásban elvégzett vizsgálata.)
Ha tályog még nem alakult ki, a gyulladás speciális antibiotikum melletti jegelés, gyulladáscsökkentő kúp segítségével akár meg is nyugodhat. (Láttam már nálam „tanulmányi úton” lévő sebész kolléga arcán a döbbenetet, hogy a fájdalmas „aranyérre” antibiotikumot adtam, majd az ettől panaszmentessé vált.) De ilyenkor is számíthatunk visszaesésre, amikor már felesleges ezt a gyógyszeres kezelést újból és újból elkezdeni azzal a hiú reménnyel, hogy végképp rendbe tesszük a problémát. Ugyanez igaz a gyulladás okozta bőrnyúlványra is. Ugyanis minél nagyobb ez a nyúlvány, annál könnyebben begyulladhat: ilyenkor megduzzad, hízik egy keveset, és ez a „súlytöbblet” a gyulladás elmúltával sem múlik el, így minden egyes gyulladásos eset kapcsán egyre nagyobbá válik, és egyre könnyebben okoz ismét problémát. Ilyenkor dobban nagyot minden sebész szíve, feltör bennünk az ősi ösztön, a vér szava, hogy végre lehet vágni, és még segít(het)ünk is vele.

A probléma sebészeti megoldása általában nem igényel hatalmas előkészületeket, nagy műtői felhajtást, koplalást, több napos kórházi bentfekvést: a beavatkozás akár egy szűkebb végbéltükrön keresztül helyi érzéstelenítésben pár perc alatt elvégezhető. A gyulladt mirigyet a végbél felől megnyitva a gyulladás „kiürül”, a mirigy kitisztul, így a terület pár nap alatt megnyugszik, majd begyógyul. Ha a nyúlvány okozza a problémát, az egy hurokkal távolítható el, ami a mirigy kivezetőnyílását is tágabbá varázsolja. Ha a mirigy és a nyúlvány is begyulladt, a kétféle beavatkozás egyidejűleg is elvégezhető. Ennyi a 18+-os rész.

Tehát az üzenet: ha régóta, akár visszatérően érzi a fent említett panaszokat, aranyér gyulladás vagy egyéb probléma jelentkezik, főleg üléskor belül nyomást, szúrást, javaslom, a gyógyulás érdekében látogasson el egy jó szakemberhez, proktológushoz!

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu 
.

EZT OLVASTA MÁR?
ARANYÉR BLOG LEGNÉPSZERŰBB CIKKEI