Kérem, senki se háborodjon fel! A következő sorok felborzolhatják egyesek idegeit!
Nem a mindennapi megszokott valóság jön (tudom hiányzik a pénz, az energia, az idő, stb., de sokszor a szándék is), hanem egy törekvésről van csak szó, hogy minél többen minél jobban tudjunk szolgálni. Tanulságos lehet mindenkinek (főleg orvoskollégáknak), kérem a hozzászólásokat (persze a szöveg elolvasása után).
Már a kifejezés is abszurd, tudom. Egy olvasói hozzászólás juttatta azt az eszembe, hogy mennyire nem vagyunk egyformák. Ezt most azért írom le, mert az egy dolog, hogy én hogyan gondolkodom arról, hogy milyen proktológiai ellátás az, amit a betegeim kívánnak, és ritkán, de más az, amit betegeim szavából kiveszek. De ezt mind én szűröm le a nekem mondottakból, ami nem ugyanaz, mint amit az emberek gondolnak, szeretnének.
A bejegyzés tárgya a következő: milyen proktológiai ellátást szeretnének kapni a páciensek. Először részleteiben leírom azt, amire én gondoltam, ahogy én megpróbálom csinálni a dolgokat (törekszem rá), majd kérnék sok-sok érdemi hozzászólást ötletekről, pozitív tapasztalatokról, hogy milyen rendelés lenne az, ahova a legkevésbé rossz érzettel el-, majd visszamennek a segítségre szorulók.
Elképzeléseim:
Bejelentkezés
Folyamatosan elérhető asszisztensi telefonos elérhetőség. Itt a páciens pontos időpontot kap, melyben max. fél óra csúszással ellátásra kerül. (A csúszás azért képzelhető el, mert akadhatnak sürgősen megoldandó problémák, melyeket meg kell beszélni/oldani. Ezzel a bizonytalansági tényezővel számolni nem lehet, sok beteg vizsgálatára, a probléma kivesézésére negyed óra bőségesen elég, nagyritkán meg egy óra is éppen csak befedi a teendőket.) Az időpont megbeszélése után tájékoztatást kap a vizsgálathoz szükséges előkészületekről, a vizsgálatról vagy arról, hogy ennek hol nézhet utána (ez ma már kizárólag csak internetet igényel). A vizsgálat díjának a honlapon szerepelnie kell. A kezelés díja szerintem ilyenkor még titok mindenki számára (még az orvos is), nem biztos ugyanis előzetes vizsgálat esetén sem, hogy amit az egyik orvos szükségesnek tart, a másik is ezt ajánlja (rendszeres tapasztalat). Persze köszönés, bemutatkozás, kellemesen csengő női hang, magabiztosság, rövidség. A szakmai hozzáértés szerintem felesleges ilyenkor, egyrészt az orvosi vizsgálatot nem befolyásolják (csak különleges kéréseknél, problémáknál) az itt elpanaszoltak, csak a gördülékeny ügymenetet hátráltatják, a cél itt a bejelentkezés, kapcsolat felvétele.
Az internetes bejelentkezés tapasztalatom szerint nem jó: a betegek kb. 10%-a telefonos egyeztetés után sem jön el a vizsgálatra, le sem mondva azt. Ez nem csak az üres állás miatt veszteség, de annak is, aki esetleg sürgős gond miatt kért legkorábbi időpontja több napot, akár egy hetet is csúszik, ahelyett, hogy az üres lyukban megoldanák hamar a problémáit. Kérésem: aki nem megy el, mondja le minél hamarabb, segítve mások gyógyulását.
Megérkezés
Könnyen elérhető helyen (autó, tömegközlekedés), ingyenes parkoló. A lehető legkönnyebb, várakozás nélküli bejutás, lehetőség szerint lépcső nélkül, akadálymentesen. Egyértelműen, „eltévedhetetlenül” kiplakátolva a hely, az útvonal.
Rendelői váró
Belépve tiszta várótér, kényelmes székekkel, fotelokkal, lehetőség szerint nem folyosón, libasorban, hanem csoportokban. Szolíd pasztellszínek (utánaolvasva a színek pszicológiája szerint leginkább kék, zöld), megnyugtató zene (esetleg nem „eladós” rádióadó), kellemes illat, trendi magazinok (női, férfi, tudományos, stb.), kórház érzés kizárva. Egy sarokban esetleg szolídan TV (Mónika-show helyett mondjuk utazási csatorna). Kabát őrizhetően, WiFi internet, mellékhelység bidével (persze nem hiányzó kellékekkel), ásványvíz (kétféle), műanyag poharaktól nem púposodó szelektív szemetes. Recepció, szolíd, alázatos mosoly, nyugodt hang, köszönés, bemutatkozás, itt adatfelvétel (mások által nem hallhatóan), beleegyező nyilatkozat átvétele, elolvasása, kérdések, válaszok.
Rendelő
Előző beteg mosolyogva ki, utána kevéssel az assszisztens köszönés után behívja a következőt. Beteg be, hangfogó ajtó becsukva. Az orvos kezet nyújt, bemutatkozik, köszön. Nem túlhajszolt, nyugodt, a pácienst nevén szólítja, a betegre koncentrál, nem a maga fontosságát hangsúlyozza, tiszta, rendezet ruházat és küllem (az ember nem fél a fertőzéstől, mikor kezet fog vele). Először egy-két személyes kérdés, oldódás. A rendelőben kellemes (nem széklet-) illat, kellő világosság, halk, megnyugtató zene, (nem tolakodó és nem szétboncolt szervekről szóló) képek a falon, az elrettentő „kínzóeszközök” nem a beteg látóterében, tisztaság, rendezettség. A páciens és az orvos között nem elválasztóvonal az asztal, hanem lehetőség szerint lekerekített szélű, hogy megbeszéléskor az orvos közelebb kerülhessen. Pontos, lényegre törő, profi kérdések, az előzetes tájékoztató alapján felkészült, pontos válaszok (nem az ”aranyeres panaszaim vannak” és a harminc véle, hatékonynak nem bizonyult krém, kúp folytonos ismételgetése). Kérdések az adott élethelyzettel kapcsolatban (erről kicsit lejjebb). (Ezeknek nem az a célja, hogy az orvos felmérje, mennyi zsozsót tud kiénekelni a páciens zsebéből, hanem az, hogy az esetleges kezelési lehetőségek közül melyik illik legjobban az adott páciensnek.) Az orvos a beteg iráni negatív megjegyzése, gesztusa kizárt, mint ahogy az orvos-asszisztens személyes(kedő) kommunikációja is, csak a beteg és betegsége, gyógyítása a lényeges ilyenkor, azért vagyunk ott. Nincs ki-be járkálás, telefonfelkapdosás (majd ha a beteg kiment, mindezt lehet).
Vizsgálatkor egszerhasználatos papírlepedő, „kínzóeszközök” látótéren kívül. Beteg elhelyezkedik az ágyon (szerintem a bal oldaltfekvés az ideális, a szemérmet sem bántja annyira, mint mondjuk a „kutyapóz” vagy a szétterpesztett lábak, ellazulni is könnyebb így), párna a feje alatt, nem a vizsgálóasztal deréktól kényelmetlenül megemelve, megtörve. Orvos mindent tárgyilagosan mond előre. Tájék erős helyi megvilágításban, csak így érdemes megnézni. Ujjal való alapos vizsgálat kíméletesen, egyénre szabott módon, ami nem annyit tesz, hogy felületesen, de ne érjen fel egy durva nemi erőszakkal sem. A síkosító lehetőleg nem vazelin, paraffin, amelyektől törlés után olyan érzése van az embernek, mintha berittyentett volna, hanem vízoldékony intimzselé. Eszközös vizsgálatkor többféle vastagság és hossz, alak szükségeltetik az adott állapothoz mérten (persze mindenből mindig van). Megbeszélés, esetleges beavatkozás. A tájék tisztára törlése, elpakolás, nem minden szennyezetten ott hagyva (engem egyszer urológus „becserkészett”, utána másfél óráig éreztem azt a bizonyos „berittyentést”, míg hazaértem tisztálkodni, köszi, ezt senkinek sem szeretném).
A megoldás a beteg egyéni állapotával (betegség, életvitel, élethelyzet, anyagi lehetőségek előzetes megbeszélés után) legyen összhangban. Legalább rajzos felvilágosítás (ilyenkor már elő lehet venni), megbeszélés (teendők, várható problémák), tájékoztatók. Dokumentáció elkészítése, melyet a beteg ért, hasznosnak talál, benne folyamatos elérhetőség gond esetére. „Kérdés van-e?”, válaszok. Anyagiak megbeszélése (most, majd). Fizetés, mosoly, búcsúzás. Kint öltözés, köszönés.
Otthon, édes otthon
Otthon a papírok átolvasása, benne minden fontos, ami megtörténhet, meg amit ilyenkor tenni kell. („Minden úgy volt, ahogy leírta.”) A teendők betartása.
Ennyi. Ötleteket kérek, nem panaszokat, hiába tartják jogosnak, arra más fórum való. Csak jobbító szándékú megjegyzéseket várok a (remélem általános) színvonal emelése céljából, majd igyekszem rendszeres(ebb)en javítani a fenti felsorolást.

Kívánok szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

Aranyér szakértőnk 13+1 hasznos székelési tanácsa most ingyen!

Ehhez adja meg keresztnevét és email címét!

Keresztnév*: E-mail cím*: Hozzájárulok hírlevél küldéséhez
Az adatvédelmi tájékoztatót elfogadom

You have Successfully Subscribed!

Share This