A krónikus kismedencei fájdalmak a kiváltó ok megszüntetése után is megmaradhatnak. A végbéltájéki fájdalom, feszülés vagy égető érzés a negatív vizsgálati eredmények ellenére is fennállhatnak, mely lelkileg és fizikailag egyaránt megterhelő lehet.
Sokan ilyenkor attól tartanak, hogy a panaszaik csak pszichés eredetűek, hiszen a kiváltó okot már megszüntették. A valóságban azonban a negatív szervi lelet egyáltalán nem azt jelenti, hogy a fájdalom nem valódi. A krónikus fájdalom kivizsgálásában a kérdés nem pusztán az, hogy mi okozta a panaszokat, hanem az is, hogy mi tartja fenn jelenleg azokat?
A krónikus kismedencei vagy végbéltáji fájdalom az idő múlásával változik
A krónikus végbél- és kismedencei fájdalom változhat az idő múlásával. Kezdetben általában egy konkrét szervi probléma áll a hátterében, mint például egy végbélrepedés, gyulladás vagy sérülés. Ahogy azonban telnek a hetek és hónapok, a kiváltó szervi ok orvosi segítséggel, vagy akár magától is elmúlik, de a fájdalom akár más formában is megmaradhat. Ennek oka, hogy a fájdalmat ilyenkor már más folyamatok okozzák.
A kiváltó probléma következtében hegképződés, és/vagy védekező izomgörcs alakulhat ki, melynek tartós hatására az idegrendszer fájdalomfeldolgozó működése is megváltozhat. Így a szervi elváltozás, az izomtónus-zavar és az idegrendszeri érzékenység akár egyszerre, egymást erősítve is jelen lehet.
A három fő probléma, amely kismedencei fájdalmat okozhat
A betegség miatti gyulladás vagy sérülés elmúlhat, de a fájdalom három fő élettani folyamat miatt maradhat fenn. Ez a három folyamat a perifériás szenzitizáció, a myofascialis elváltozások, illetve a centrális szenzitizáció.
- A perifériás szenzitizáció azt jelenti, hogy a testben az érintett területen található fájdalmat jelző idegvégződések a rendszeres inger hatására túlzottan érzékennyé válnak. Emiatt már a korábban normális, fájdalmat nem okozó ingerek, mint például a székletürítés, ülés, stb. is kifejezetten fájdalmassá válhatnak.
- A myofascialis elváltozások az akut fájdalom hatására alakulhatnak ki. A fájdalom miatt a medencefenék izomzata védekezésképpen folyamatosan megfeszül, görcsben van. A tartós, hosszabb ideig fennálló fájdalom miatt görcsös állapot, fájdalmas triggerpontok és izomkoordinációs zavarok, akár szöveti hegesedések is kialakulhatnak, melyek tartós fájdalomhoz vezethetnek.
- A centrális szenzitizáció azt jelenti, hogy a központi idegrendszer (az agy és a gerincvelő) fájdalomfeldolgozása túlműködik, és akár állandó fájdalmat jelez. A legkisebb inger is fájdalmat válthat ki a szöveti gyógyulás után is, amikor már a kiváltó probléma megszüntetésre került.
A folyamatokra az ilyenkor gyakori lelki állapot és a mikrobiom, hormonháztartás változása is nagy hatással van.
Átterjedő kismedencei fájdalom
A kismedencében több különálló szervrendszer található, például a húgyhólyag, a női- és férfi nemiszervek, valamint a végbél. Bár ezek funkciója eltérő, a medencefenék izomzata, a kötőszövete és az idegi működése is közös.
Ez a szoros kapcsolat teszi lehetővé az úgynevezett „cross-talk”, azaz átterjedő fájdalom jelenségét. Egyik kismedencei szerv tünete befolyásolhatja a másikat, és a belszervi irritáció automatikusan izomvédekezést indíthat el. Emiatt előfordulhat, hogy a fájdalom oka nem pontosan ott van, ahol a beteg érzi.
A megoldás a célzott rehabilitáció
A tartós kismedencei fájdalom megszüntetéséhez elengedhetetlen a lépcsőzetes megközelítés. Először minden esetben szakorvosi vizsgálattal ki kell zárni az aktív betegségeket, mint a tályog, a sipoly, a daganat, a gyulladások, stb.
Ha a szervi elváltozás kizárható, a gyógyulást és a fájdalom megszűnését a medencefenék funkcionális rehabilitációjával lehet segíteni. A speciális kismedencei gyógytorna, a relaxációs, lazító technikák (down-training), a biofeedback és a hegkezelés segíthetnek feloldani az izomgörcsöt és megnyugtatni a túlérzékeny idegrendszert. A sikeres gyógyuláshoz a proktológus, a gyógytornász és szükség esetén más szakorvosok, rehabilitáció szakemberek, fájdalomterapeuta, pszichológus összehangolt együttműködésére van szükség.
A krónikus fájdalom kialakulásának esélye a gyors segítségkéréssel általában megelőzhető. Ha kismedencei, vagy végbéltáji panaszokat tapasztal, minél hamarabb kérjen orvosi segítséget.
Gyakori kérdések a krónikus kismedencei fájdalom kapcsán:
Miért érezhetek továbbra is végbéltáji fájdalmat, ha az orvosi vizsgálat negatív lett?
A negatív lelet nem azt jelenti, hogy a fájdalom képzelt vagy csak pszichés eredetű. A háttérben álló eredeti betegség (például egy végbélrepedés vagy gyulladás) gyógyulása után a panaszokat a környező izmok tartós görcse, a hegképződés, valamint az idegrendszer túlzott érzékenysége (szenzitizáció) tarthatja fenn.
Milyen élettani okai vannak a krónikus kismedencei és anorektális fájdalom fennmaradásának?
A fájdalom fennmaradását három fő folyamat okozhatja:
1. Perifériás szenzitizáció: Az érintett területen lévő idegvégződések túlérzékennyé válnak, így a normális ingerek (például a székletürítés vagy az ülés) is fájdalmat váltanak ki.
2. Myofascialis elváltozások: A medencefenék izomzata védekezésképpen tartós görcsbe rándul, ami fájdalmas triggerpontokat és izomkoordinációs zavarokat, kötőszöveti hegesedést hozhat létre.
3. Centrális szenzitizáció: A központi idegrendszer (agy és gerincvelő) fájdalomfeldolgozása megváltozik, így az apróbb ingereket is tévesen fájdalomként értelmezi a szöveti gyógyulás után.
+Lelki állapot és a mikrobiom, hormonháztartási változás: Az állandó fájdalom miatti krónikus stresszállapot, szorongás, hormonváltozások és a bélmikrobiom változása visszahatva tovább fokozhatja az előbbi folyamatokat.
Hogyan mulasztható el a krónikus végbéltáji fájdalom, ha már nincs aktív szervi betegség?
A gyógyuláshoz gyakran célzott, funkcionális medencefenék-rehabilitációra van szükség. A szervi betegségek szakorvosi kizárása után a speciális kismedencei gyógytorna, a feszültségoldó relaxációs technikák (down-training), a biofeedback és a hegkezelés együttesen segítik az izomgörcs feloldását és az idegrendszer megnyugtatását. Emellett fájdalomterapeuta, pszichológus, dietetikus segítsége is szükségessé válhat.
