Tályog és sipolyVégbéltályog és végbélsipoly

Sokak számára gyomorforgató horror lesz a tályog és a sipoly. A végbéltályogról és annak nem ritka szövődményéről, a végbélsipolyról fogok írni. Még a szavaknak is rossz csengése van: Tályog és sipoly,tályog-hályog, sipoly-sikoly, brrrrr…
Adva vagyon a végbél, a „kipufogó”, a kimeneti nyílás, melynek tökéletes, akadálytalan működéséhez olajozásra van szükség. És ez az olajozó szerkezet néha kilyukad, ekkor a tartalma csöpögni kezd.
Kicsit zavaros? Lássuk, mit jelent ez. A kipufugó hasonlat rendben, ez a végbél. Az olajozó a végbélbe mélyen beágyazódott mirigyeket jelenti, melyek tartalmukat járatukon keresztül a végbélbe ürítik. Ha ezek a járatok eltömeszelődnek, a mirigyek begyulladnak, a gyulladás tovaterjedhet a mélyebb rétegek közé, ahol egy gyulladásos üreg jön létre. Ez a mélyben létrejövő gyulladásos üreg maga a tályog: fala van, benne a bacik és a fehérvérsejtek csatázó elegye, a genny. Ez a csata nagyon ritkán dől el véglegesen, általában mind a kórokozók, mind a védősejtek megújítják soraikat.
Ez akár a végtelenségig tarthatna, a tályog falát, a frontvonalat a gyulladás viszont egy idő után áttöri. Az áttörés iránya pedig nagyon nem mindegy. Törhet a bél felé azon az úton, ahogy kialakult, ekkor akár észrevétlen is maradhat az egész folyamat. Törhet a bőr felé, ekkor mondjuk azt, hogy a tályog kifakad. A nagyobb baj akkor következik be, ha mielőtt kifakadna, a végbél körüli szövetekben szétterjed, zegzugos járatokat, akár hatalmas üregeket okoz. Legnagyobb veszéllyel akkor jár, ha a hasüreg felé tör. Ez szerencsére ritka, de ilyenkor akár halálos kimenetelű hashártyagyulladás alakul ki.
Oké, a dolog kifakadt, a tályog tartalma, a genny kiürül, a csata a fegyverletétellel elcsitul, így általában a folyamat megnyugszik, gyógyul. Az üreg a gyulladás megszünésével szépen besarjad.

Viszont több probléma is fennálhat.

Egy részről, ha a genny nem tud maradéktalanul kiürülni, hiába gyógyul be a nyílás, a seb, a csata a mélyben újra fellángol. A folyamat nem nyugszik meg, az üreg nem sarjad, a tályog nem gyógyul. Ezért fontos a kiürülés feltételeinek megteremtése, a kellő nagyságú szájadék készítése sebészi feltárással, és a rendszeres alvázmosás.
Másrészről, ha a folyamat iránya, azaz a gyulladás útja a belső mirigyből a tályog, majd a külvilág felé megmarad, ennek fala állandósulhat. Azaz a végbélből a gyulladás egy végbéltől külön járaton keresztül a külvilág fele tör (nevezhetjük magyarosan kiskapunak is). Ez az állóháború akár a végtelenségig megmaradhat, de néha további utat keresve újabb járatok, sipolyok alakulnak ki. Ez különösen jellemző a vastagbélgyulladásra, az ilyen sipolyrendszereket látva ez kell az ember eszébe jusson.

láz - tályog és sipolyA tályog és sipoly tünetei

Általában a tályog okozta gyulladás helyi lüktető fájdalmat, lázat, duzzanatot okoz közvetlenül. Ilyenkor a panasz, a látvány egyértelmű, a gyógyuláshoz vezető út göröngyös, de célra vezető. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sokszor semmilyen észlelt tünettel nem jár mindaddig, míg a kifakadás után a váladékozás meg nem jelenik. Sőt mi több, néha magát a váladékot sem vesszük észre, csupán a váladék okozta felmaródást, viszketést, esetleg a gyulladás miatt kialakuló bőrnyulványokat, amelyek a nyílást akár rejthetik is.

Erre persze a klasszikus aranyérkrém a válasz, sejthető, milyen sikerrel. Ha ez még nem elég, maga az akár tűszúrűsnyi kivezető nyílás annyira elrejtőzik egy redő mélyén, hogy egy gyors ránézéssel akár még erős megvilágításban sem vehető észre. Minden szakember nézett el már ilyet első (második, harmadik, stb.) körben, aki azt mondja (hiszi) magáról, hogy nem, az még keveset tapasztalt.
Ezek az esetek viszont problémát jelenthetnek, mivel megfelelő kezelés nélkül állandósul a viszkető, kicsit váladékozó, kicsit begyulladt, akár hegyekkel-völgyekkel tarkított terület állapota. Esetleg egyéb betegségek is elterelhetik a szemlélődő figyelmét és az ajánlott kezelést akár aranyér, végbélrepedés vagy más irányba. Sőt, más (végbél)betegség talaján is kialakulhat ez az állapot.

Ez így eléggé sejtelmes, bizonytalan?

Meghiszem azt, ezeket szem előtt tartva is sajnos már én is többször lőttem mellé, és valószínűleg lesz még ilyen a praxisomban. A tanulság ebből a gyomorszorító érzésből az, hogy ha valakinek rendszeres viszketése, váladékozása van altájon, és a háziorvosi, vagy egy sötét sebészeti rendelőben egy szimpla, hatástalan aranyérkrémmel engedték útjára, gondoljon a fentiekre, és keressen fel szakembert, proktológust, mert hát nem biztos, hogy aranyér okozza aranyeres panaszát.

A tályog és a sipoly megoldása

A tályog megoldásáról már szóltam, az üreget a külvilág felé meg kell nyitni, hogy a tartalma szabadon kiürülhessen, s a gyógyulás folyamata megindulhasson. Hogy ez pontosan mit jelent, az a tályog elhelyezkedésétől függ. Ha a bélhez van közel, a bél felé kell megnyitni, ha a bőrhöz, akkor kívülről. A tartalma, a genny kiürítésére és az üreg tisztán tartására lehetőség szerint oda kell figyelni, ezt biztosítani kell, persze a bél felé való rendszeres mosása elég nehezen oldható meg.

A sipoly rendbetétele sajnos néha még a legképzettebb sebészvirtuózokat is megizzasztja. Kezelésének klasszikus módja az, hogy a cső falát egyszerűbb, felületesebb esetben (túlnyomó részt ezzel találkozunk) hosszában megnyitjuk, hogy a benne lévő pangó váladék szabadon kiürülhessen és a gyógyulás meginduljon. A hosszabb, mélyebbre hatoló járatoknál, hogy a felvágásnál történő záróizomsérülést elkerüljük, a járat falát kimetszük, és az utánpótlás elkerülésére a belső nyílást zárjuk, a külsőt nyitva hagyva biztosítsuk a tiszta sarjadást, gyógyulást. Tehát minden esetben a váladék utánpótlésénak és pangásának megakadályozása a cél, amely a gyulladást és a járatot fenntartja. Én ezt a módszert alkalmazom, a sebészek többségével egyetemben. Tapasztalatom ezért erről van, az alábbi módszerekről csak elbeszélések, előadások, cégtájékoztatók alapján tudok nyilatkozni.

A nem klasszikus esetben

A sipolyjáratot telenyomják egy speciális ragasztóval, a belső, bemeneti nyílását ilyenkor is zárni szokták. Ekkor a fertőzés elleni gennyedés helyett egy másfajta gyógyulási folyamat indul meg, ennek hatására a terület hosszú távon megnyugszik, meggyógyul.
Van olyan eset, amikor végleges megoldás az adott pillanatban nem történik, de igyekeznek elkerülni azt, hogy a járat eltömődjön, ezzel újabb tályog alakulhasson ki. Ilyenkor hosszabb időre egy gumicsíkot húznak át a járaton, ereszcsatorna szerűen ezzel folyamatosan biztosítva szabad járatot.

Hogy mikor milyen megoldása törekszenek, ez a sipoly elhelyezkedésétől, a környezet (izmok, idegek, bél, erek) érintettségétől, az orvos tapasztalatától és meggyőződésétől függ. Biztos recept nincs (sokszor csak utólag okoskodva, vagy még úgy sem), a komplikáltabb esetek egy részében sajnos a sipolyjárat újból kialakul, újabb műtétet téve szükségessé.

Ezeket nem elrettentésül írtam, ha menni köll, hát menni köll, egy ellátatlan betegség (ez ilyen) hosszabb-rövidebb távon tönkre teheti az ember életminőségét. Ezt látom.
Tehát, ha az eddigi aranyérkezelés egyértelműen hatástalan, váltani kell, hogy mit, kit, azt mindenkinek a saját elhatározására bízom.

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu
.

aranyér gyulladásAranyér gyulladás?

A betegségeket bemutató sorozatnak lassan vége. Ennek oka kettős. Egyrészt a gyakoribb (és kevésbé gyakori) végbélbetegségek majdnem elfogytak, maradnának az érdeklődők, problémával küszködők részére teljesen meddő, minden gyakorlati értéket nélkülöző technikai villogtatások, amire itt szerintem semmi szükség. Másrészről egyre több kérdést kapok aranyér gyulladás problémákkal, információkkal kapcsolatban, amik a cikkekben érthetően, alaposan kivesézve megtalálhatók.

 

Aranyér árnyékában

Egy ritkán észrevett, de egyébként elég gyakori problémáról írok most. Azért csak ritkán észrevett, mert sokszor alattomosan, akár az aranyér „árnyékában” megbújva sunyít a mélyben, és sokszor csak nagyon alapos, akár csak többedszeri vizsgálat rántja le a leplet ottlétéről. Sokszor fogják az általa okozott panaszokra, hogy ez bizony maga az aranyér gyulladás, ami sok probléma okozója lehet.

 

Apró mirigyek

De kezdjük az elején. Vannak mélyebben a végbél falában apró mirigyek, az egyszerűség kedvéért mondjuk ezeket izzadságmirigyeknek (kis csúsztatással, persze). Azért csúsztatással, mert egyrészt nem izzadságot, hanem minimális nyákot termelnek, másrészt mert leginkább a széklet csúzsósságáért felelősek. Ezek a mirigyek a külső és a belső borítás, a bőr és a nyálkahártya határán, a belső részen apró öblökbe nyílnak. Megint az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy folyóra, a mirigy a folyó vízgyűjtő területe, a kivezetőcső maga a folyó, az öböl meg itt a végbélbe, ott a tengerbe vezeti a folyó tartalmát. Remélem, érthető.

Néha azonban adódik némi probléma. Biztos sokaknak közölünk gyulladt már be a hónaljában egy izzadságmirigy. Fáj, nyom, az ember a karját sem mozgatja szívesen. Ez a gyulladás vagy valami szerencse folytán megnyugszik, vagy sürgős műtéti teendőt adó tályoggá csúnyul, akár magától kifakadva sokáig váladékozik. Nem igazán halálos, de roppant kellemetlen betegség tud lenni.
Ugyanez a helyzet az alvégen is. Sokszor tapasztalom, hogy vagy maga a mirigy gyullad be, érzékeny duzzanatot okozva a végbél falában, vagy a kivezetőcső, az öböl szájadéka duzzad meg lobosan, hosszú idő alatt a végbél mélyebb szakaszában akár érzékeny bőrnyúlvánnyá alakulva keseríti meg a mindennapokat. Ilyen nyúlványok, gyulladás, bármi panasz, gond nélkül gyakran előfordulnak a végbélben (mondom a bőr és a bél határán, még bőrrel fedetten), ezek minden kritika nélküli eltávolítása (merthogy mondják: „polip, amiből rák lesz”, nem teljes mértékben fedi a valóságot) felesleges tortúra.

 

Mi ez?

Sok a szöveg, tudom, de miért is rémisztem ezzel a horrorral a kedves, de egyre kevésbé türelmes olvasót?
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jön a páciens, elmondja, hogy székeléskor, de főleg üléskor szúr, fáj a végbele egy bizonyos helyen, a toalettpapír néha véres, néha váladékos. A gyulladáskor szokásos korábbi láz, hidegrázás legtöbbször még kérdésre sem jut a páciens eszébe. Ilyenkor a legrosszabb esetben (persze a „minek jött ide maga ezzel?!” hozzáállást nem véve) ráfogják az aranyérre, de az erre adott gyógymód viszont nem szünteti meg a gyulladást, csak nyújtja a csalódottsággal telítődő időt a megoldásig. Mondhatják rá a vérzés, fájdalom miatt, hogy ez végbélrepedés, majd az végkifejlet ugyanaz lesz, marad a probléma. Az a szép ebben, hogy eközben és emellett persze akár lehet aranyér gyulladás vagy végbélrepedés is, csak a kizárólag ezekre irányuló kezelés (kúp, krém, műtét, gyógyszer, ráolvasás, váltott hideg-meleg ülőfürdő stb.) nem nyújt gyógyulást.

Bár az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétes, de a belső aranyér csak ritkább esetben fáj úgy önmagában. A „hagyományos” végbélrepedés meg legtöbbször záróizomgörccsel társul, elöl, a has felé vagy hátul, a gerinc felé jelentkezik. A páciens meg jön laza fenékkel, és mondja, mutatja sokszor, hogy a jobb vagy bal oldalon üléskor szúr, nyom, fáj. Ilyen esetben, annak ellenére, hogy a terület látványa sokszor semmitmondó, a problémás pontot belül megnyomva a fájdalom legtöbbször elsőre kiváltható, a baj így azonosítható.

 

Miért baj, ha nincs rendesen kikezelve a probléma?

Igazából két okot tudnék erre felsorolni.
Egyrészt mert panaszt okoz, ha nem is folyamatosan, de rendszeresen. Nem való az oda. Másodszor, ha a gyulladás szépmagyarul mondva „betályogosodik”, a tályog fut, amerre lát, erről szól az erősebb idegzetüeknek való „Tályog és sipoly...” c. opuszom, ki rosszul akar aludni (nem csak a gyenge stílusa miatt), olvassa el bátran!

 

Teendő?

Ha az orvos feltételezi, hogy fennállhat ilyen probléma, az akár meglévő végbélrepedés nem ott és nem úgy fáj, ahogy az lenni szokott, akkor a végbélben előbb újjal, majd a végbéltükrön keresztül egy vékony „vasdarabbal”, szondával finoman megnyomja a jelzett területet, akár látszik ott valami, akár nem. Ha ezen a területen a nyomásérzékenység fokozott, bingó! Megvan a panasz oka. (Ezért öngól a fájdalmas végbél sokak által vágyott érzéstelenítésben, uram bocsá' altatásban elvégzett vizsgálata.)
Ha tályog még nem alakult ki, a gyulladás speciális antibiotikum melletti jegelés, gyulladáscsökkentő kúp segítségével akár meg is nyugodhat. (Láttam már nálam „tanulmányi úton” lévő sebész kolléga arcán a döbbenetet, hogy a fájdalmas „aranyérre” antibiotikumot adtam, majd az ettől panaszmentessé vált.) De ilyenkor is számíthatunk visszaesésre, amikor már felesleges ezt a gyógyszeres kezelést újból és újból elkezdeni azzal a hiú reménnyel, hogy végképp rendbe tesszük a problémát. Ugyanez igaz a gyulladás okozta bőrnyúlványra is. Ugyanis minél nagyobb ez a nyúlvány, annál könnyebben begyulladhat: ilyenkor megduzzad, hízik egy keveset, és ez a „súlytöbblet” a gyulladás elmúltával sem múlik el, így minden egyes gyulladásos eset kapcsán egyre nagyobbá válik, és egyre könnyebben okoz ismét problémát. Ilyenkor dobban nagyot minden sebész szíve, feltör bennünk az ősi ösztön, a vér szava, hogy végre lehet vágni, és még segít(het)ünk is vele.

A probléma sebészeti megoldása általában nem igényel hatalmas előkészületeket, nagy műtői felhajtást, koplalást, több napos kórházi bentfekvést: a beavatkozás akár egy szűkebb végbéltükrön keresztül helyi érzéstelenítésben pár perc alatt elvégezhető. A gyulladt mirigyet a végbél felől megnyitva a gyulladás „kiürül”, a mirigy kitisztul, így a terület pár nap alatt megnyugszik, majd begyógyul. Ha a nyúlvány okozza a problémát, az egy hurokkal távolítható el, ami a mirigy kivezetőnyílását is tágabbá varázsolja. Ha a mirigy és a nyúlvány is begyulladt, a kétféle beavatkozás egyidejűleg is elvégezhető. Ennyi a 18+-os rész.

Tehát az üzenet: ha régóta, akár visszatérően érzi a fent említett panaszokat, aranyér gyulladás vagy egyéb probléma jelentkezik, főleg üléskor belül nyomást, szúrást, javaslom, a gyógyulás érdekében látogasson el egy jó szakemberhez, proktológushoz!

Kívánok mindezek után is szép napot, jó egészséget.

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu 
.

EZT OLVASTA MÁR?
ARANYÉR BLOG LEGNÉPSZERŰBB CIKKEI

Share This