Az aranyerek osztályozása

Többen kérdezik rendelésemen, hogy a fenekén talált kórság hanyad fokú aranyérnek felel meg. Egy kicsit zavarba jövök ilyenkor. Kicsit úgy érzem, hogy kellő tájékozottság híján mintha az IQ-juk után érdeklődnének, és ezzel akár valamilyen rangra tennének szert. Gondolom ezt azért, mert legtöbbször olyan helyzetben, betegségben kerül elő a kérdés, aminél semmi értelme a kérdésnek. Vagy ott van az a valami, vagy nincs. Erről még később szó lesz, miért.
Ezért gondoltam, kicsit helyrerakom a fejekben a dolgot, ami egyébként néha még sebészi szakmán belül sem egészen tiszta.

Miért van szüksége szervezetünknek az aranyerekre? Okos kérdés, ha nem lenne oka, nem is alakult volna ki. Kellett a tökéletes záráshoz valamilyen víz- és légszigetelő anyag, amely megduzzadva zárt, vagy lelapulva utat engedett az akaratnak. Erre talán a legalkalmasabb, ha folyadékkal (jelen esetben vérrel) teli zsákokat alkalmazunk, melyek szükség esetén hamar kiürülnek, és megtelítődnek. Ez a zsák az azt rögzítő kötőszövetével és a borításával együtt (kicsit elnagyolva a „biológiai modellt”) alkotja az aranyeret. Hogy ez ott van, az teljesen ép és egészséges dolog. Ha a zsák túlzottan kitágul, na akkor hívjuk aranyérbetegségnek, ami legtöbbször kezelendő.

Ezért először is leszögezném, hogy aranyér az, amiben működő visszér, keringés van. Ezt azért bátorkodtam megjegyezni, mert a végbéltájon elég gyakoriak a különböző (most itt nem részletezett) kinövések, amelyek híján vannak a bennük lévő, vértől megduzzadó ércsomónak, ezeket ezért nem hívják aranyérnek.
Ha az ércsomó benne van, akkor abba vér tolulhat, aminek hatására hamar megduzzad, majd hamar összetöpped, ez az aranyér. Ha nincs benne lényegi keringés, akkor is meg tud duzzadni, majd össze tud esni: ez legtöbbször gyulladás hatására kialakult vizenyőt jelent, de a folyamat ilyenkor nem másodpercek-percek, hanem órák napok alatt játszódik le. Ez utóbbi általában aránylag hamar okozza a csomó végleges növekedését, ami gyulladást okoz, így ördögi körbe kerülve lényegében magától növekszik. Tehát már azt is tudjuk, hogy mi nem aranyér.

A végbelet képzeljük el csőként. Van benne egy határvonal, amitől befelé a beleket borító nyálkahártya, attól kifelé bőr van. A bőrt megcsípve fájdalmat érzünk, ezzel ellentétben a bél nyálkahártya ilyen fájdalomérzéssel nem bír. Ennek a később leírtakban lesz következménye.
Most jön a következő definíció:
Azt az érgomolyagot, ami a belső, nyálkahártyával borított területen keletkezik, hívjuk belső aranyérnek, ami a bőrrel fedetten, külsőnek. A kulcsszó a keletkezik: az, hogy valami kibukkan, lehet külső, lehet belső aranyér is, feltéve, ha aranyér egyáltalán (lásd feljebb, a kinövéseknél).

Kezdem az osztályozást a külső aranyérrel, ez az egyszerűbb, mert ennek nincs használt fokozata. Néha megkülönböztetnek a cső alsóbb részében lévő átmeneti aranyeret a nyíláson található külsőtől. Mindkettőt bőr borítja, az átmeneti aranyér viszont nyugalomban megtekintéssel nem látszik, csak mélyebb vizsgálattal.
VIGYÁZAT, CSAPDA!!! A külső aranyér vérrel megduzzadva tapintható, puha csomóként jelenik meg, melyet elnyomva, azaz a vért belőle kipréselve, vagy magától is összeesik. Tehát viselkedését tekintve szinte megkülönböztethetetlen a következőkben tárgyalt, kiforduló belső aranyértől: mindkettő nyomásra szinte tapinthatatlanná válik, „eltűnik”. Azaz amikor „…utána a csomót visszanyomom, és nem érzem…”, nem biztos, hogy egy II-III. fokú belső aranyérről van szó. Ja, és ez tapintással, hát hogy mondjam, igen nehezen megkülönböztethető.

Most jön a belső aranyér, ennek viszont vannak fokozatai:
A legenyhébb I. fokú belső aranyér esetében a zsák kitágul egy kissé, de a cső, a végbél alsóbb részébe nem boltosul bele. Ez általában beavatkozást nem igényel.
Ha a csőbe maga alá fordulva az aranyér beboltosul, akár néha ki is kandikál, de a dolog végeztével magától visszahúzódik, hívjuk II. fokú aranyérnek.
Ha már meglátta a napvilágot, azaz székelés közben vagy után csomóként tapintható, és csak kézi segítséggel tüntethető el, na az a III. fok.
Ha már állandóan vagy magától is friss levegőt szív, és a megnyúlt nyálkahártya borítása miatt vissza tartósan még kézzel sem nyomható úgy, hogy ki ne jönne újból, az a végstádium, a IV. fokú aranyér. A végstádium szó itt nem a halál perceken belül való beállását jelenti, csak tovább nincs osztályozva.
VIGYÁZAT, CSAPDA!!! Ez csak akkor igaz, ha belső aranyere van. Ha más egyéb „valami” tapintható a fenekén, és a fájdalmas végbélbe-tömöszködés után újból kijön, lehet bármi, ahogy fentebb leírtam, akár külső csomó, akár egyéb növedék.
Hogy kissé bonyolódjon a dolog, sok esetben a végbélbetegségek kombinálódnak, ezért a kezelési terv is színesedhet, bonyolódhat.

De miért fontos az egész Önnek?
1) A felsorolásból az következik, hogy az aranyeres panaszok, úgymint viszketés, vérzés, váladékozás, stb. nincsenek közvetlen összefüggésben az aranyérbetegség fokozatával. Tehát ezeket az akár nagyfokú panaszokat kezdődő aranyér is produkálhatja, sőt meglétük nem is bizonyítja az aranyér meglétét: azért mert viszket, vérzik, fáj, váladékozik, lehet, hogy nincs is aranyere. Tovább nem ragozom.
2) A belső aranyér osztályozása csak arró szól, hogy kijön-e az aranyér, és visszahelyezhető-e egyáltalán. Alapvetőleg több információ-tartalommal nem rendelkezik. És ez nagyjából visszafelé is igaz, a panaszok sem skatulyázhatók be egy-egy fokozathoz, egyfajta panasz nem jelent egyfajta fokozatot. Ezt kiveséztük.
3) Az egész fontossága abban van, hogy a fokozat meghatározza a szükséges kezelést. Ha bármi, ami kint van, és nem helyezhető vissza úgy, hogy benn is maradjon (IV. fokú belső aranyér, külső aranyér, egyéb bigyula), és ha szükséges, vagy ésszerű az ott nem léte, az csak műtéti úton távolítható el. Magyarul le kell onnan vágni, hogy hogyan (ide értem az ellátás és az érzéstelenítés módját, a levágás, roncsolás eszközét, mikéntjét és a varrás meg- vagy nem létét), az már mellékes (jelen szempontból). De sokszor a műtétre nincs is szükség. Viszont nem biztos, hogy ami kint van, vagy esetleg kijön, és panaszt okoz, az aranyérkenőccsel kezelhető a legjobban.
Hogy miért nem lehet egyéb módon kezelni az előbbieket? Az egyszerűbb eset az, amit bőr borít: mivel az ember a bőr piszkálását jól érzi, érzéstelenítés nélkül egyébként is bűntett lenne bármilyen, a következőkben felsorolt kezelés. Ha a bőr meg van nyúlva és valamilyen okból kezelni kell, nincs krém (kúp meg pláne nem), ami a megnyúlt bőrt visszavarázsolná. Ha én feltalálnám ezt a szert (és a munka nélkül maradt plasztikai sebészek nem küldenének át hamar a másvilágra :)), az összes megereszketedd bőrű ember ezt kenegetné magára. (Micsoda buli lenne!!!). Amit meg nyálkahártya borít (azaz a IV. fokú belső aranyeret és a polipokat), azért kell általában „levágni”, mert hiába teszünk vele bármi egyebet, nem húzódnak vissza. A kint csücsülő nyálkahártya meg bajt csinál (begyullad, váladékozik, viszket, stb.), mivel a nyálkahártya belülre (a bőr meg kívülre) való, tehát védekezik a külvilági ingerek ellen.
Azután van az I. fokú aranyér, ami általában ilyen-olyan gyógyszeres módon tehető panaszmentessé (ha okoz panaszt). A megelőzés és panaszmentesség egyéb módszereiről (folyadék, diéta, mozgás, stb.) most nem írok.
A II. és III. foknál jönnek szóba a nem kimetszéses módszerek (gyűrűzés, infravörös égetés, ultrahangos aláöltés, esetleg injekció, stb.), ezek a műtétnél kevesebb panasszal járnak.
A műtét általában a II. foktól súlyosabb esetben kerül még szóba. Mivel a külső kinövéseket nem bántja, azok megszüntetésére alkalmatlan önmagában, a Longo műtétet is ide sorolnám néhány esetben.

A lényeg tehát:
Bármilyen panasz, ami nem állandóan kint lévő valamivel kapcsolatos, közel sem biztos, hogy műtétes ügy. Sőt. Egyéb panasz esetén meg senki meg nem mondja látatlanban, hogy mi a betegség, és mivel lehet/kell kezelni. Ha nem otthon akarja a baját bütykölni, hanem szakszerű ellátást szeretne, kell keresni valakit, egy proktológust, aki meg tudja mondani, mi a valódi baj, hiszen megfelelő kezelést csak ennek ismeretében kaphat.

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

.

U.i.: Bármilyen ez irányú érdeklődésre a válasz csak egy lehet: nem tudom, keressen fel egy szakembert, egy proktológiai rendelőt, hiszen ha a saját fenekemen jelenik meg valami, én is csak sejteni tudom a dolog okát. És ezen egy otthoni tükör, kamera, egy orvosnak küldött MMS (még ilyet nem kaptam, de biztosan fogok) használata sem dob sokat.
.

Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt
Jön is, megy is, marad is, mi az? A külső, rögösödött aranyérről
.

Jön is, megy is, marad is, mi az? A külső, rögösödött aranyérről

Megismerek egy hanglejtést a telefonban. Az illető azt mondja, hogy pár napja valami nagyon fájdalmas nőtt oda le, és mikor megpróbálja visszahelyezni, csak jobban fáj, ülni sem tud. Ha tegnap néztem volna meg, már akkor is késő lenne.
A sietség oka érthető. Van valaki, akinek eddig még semmiféle végbélproblémája sem volt, s most hirtelen, minden ok nélkül egy csomó nőtt ott, ami fáj, feszít. Persze sok ilyen beteg két nap múlva már nem jön el a megbeszélt vizsgálatra.
Mi lehet ez a titokzatos, orvul támadó kórság? Ha az internetre pattan az ember, sokszor tévesen azonosítja betegségét IV. fokú, azaz végstádiumú aranyérrel, hiszen kint van, vissza sem lehet helyezni. Neki annyi, irány a műtő, a ravatal.
A végbélnyílásnál és kicsit beljebb elég gyakran keletkeznek vérrögök. A hirtelen kialakult rög feszíti, nyomja a felette lévő bőrt és az alatta lévő szöveteket, ami üléskor, akár székeléskor is fájdalmat okoz. Megszokott esetben a bőr pár nap alatt megnyúlik, és a vérrög is lassan felszívódik, így kb. egy-másfél hét alatt a feszülő fájdalom megszűnik. Kb. 2-4 hét alatt a csomó eltűnik, helyén egy kis bőrfüggelék marad, ami a tisztálkodási nehézségeken, néha időszakos begyulladásokon kívül ritkán okoz más gondot. Ezt hívják néhányan jópofa módon sziromnak. Tetszik.
Probléma több okból is előfordulhat.
Ha a vérrög túl nagy, a bőr felette túlontúl feszül, ami a bőr kis területén elhalásához vezet. A csomó az elhalt bőr lelökődésével megnyílik, a vérrög vöröses-barnás váladékozással néhány nap alatt kiürül. Ezt szokták székeléstől független, hosszan tartó, folyamatos, pecsételő vérzésnek hinni („nekem annyi!”). A bacik nagyon szeretik a vért, így ha ez az ürülő vérrög befertőződik, (ami a széklettel azért elég könnyen megy), a csomó gyulladásához, elhúzódó, akár gennyes váladékozásához vezet. Ez azért már nem leányálom.
Írhatnám, hogy a befertőződéstől tályog, vagy akár vérmérgezés is kialakulhat. Én még ilyet nem láttam, de nem is hallottam. De ettől még akár elő is fordulhat. (Mindig lát, tanul újat az ember.)
Hallottam, hogy a rögösödés, azaz a trombózis innen továbbterjed a lábakba, a kismedencébe, az agyba, a szomszéd kertjébe, mit tudon én, hova… Ehhez azért nagy fantázia kell, a tapasztalat ennek ellentmond. Mielőtt ezért véralvadásgátlót kezd el szedni az ember, egy szakember azért lássa, és verje ki a kezéből.
Ha mindezeket figyelembe vesszük, azért a rögösödött, trombotizált külső aranyér alapvetően nem egy halálos betegség.
Mit tehetünk, ha ilyet tapasztalunk.
Az első pár napban, amíg a bőr nyúlása és a feszítés tart, érdemes lehet a sürgős műtétet megfontolni, mely során az aranyeret felvágják, a vérrögöt a megnyúlt bőrrel egyetemben eltávolítják. Egy szuri az ember hátsójába, utána már csak húzás-vonás érzés, más semmi. Az érzéstelenítés elmúltával a fájdalom általában csökken a műtét előtti állapothoz képest. Enyhe váladékozás pár napig, ülőfürdők, stb., így a dolog jó esetben gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul.
Ha ez a feszítés elmúlik, és a túlfeszülés okozta bőrelhalás veszélye sem áll fenn, az esetleges eltávolítással érdemes megvárni a csomó legnagyobb fokú felszívódását, így majd a lehető legkisebbet kell vágnia teljes eltávolításhoz. Ha az ember nem akarja, nem szükséges sebészileg onnan levarázsolni. Láttam már sci-fibe illő feneket, mely a gazdájának semmilyen gondot nem okoz, máskor egy borsszemnyi csomó is a páciensnek kész lelki nyomor.
A csomó felszívódása, visszahúzódása magától is végbemegy. A hétköznapi komfort mielőbbi visszanyeréséhez én a Lioton gélt szoktam ajánlani (nem a reklám helye). Nem pont az aranyerekre lett kitalálva, de szerintem ide legalább olyan hatásos, mint a lábakra. Sebre, gyulladásra kenni nem szabad. De akár e nélkül is meggyógyul.
Ha a bőrelhalás miatti váladékozás már elkezdődött, a gyulladás megelőzésére érdemes sebfertőtlenítőt alkalmazni (sebhintőport semmiképp sem!!!), mint pl. a Betadin (nem mondanám, hogy „csöppet sem csíp”). Tisztasági betéttel pár nap alatt át lehet vészelni ezt az állapotot, még férfiak számára is. Ha a vérrög már befertőződött, csak a rendszeres sebkezelés (fertőtlenítős öblítés, majd ülőfürdő) hatásos igazán. Antibiotikumra az esetek 99,9%-ában nincs szükség (nekem még sosem volt). A seb gyógyulása utáni kezelést lásd feljebb.
Nagyjából ennyi.
Amit semmiképp sem szabad:
Nem szabad az ilyen aranyér visszahelyezését rendszeresen próbálgatni! Ugyanis a dolog nem belülről jött ki, hanem kívül van. A dolog olyan, mintha a fülünket akarnánk a fejünkbe betuszkolni. Csak fáj, megsérül, úgysem megy.
Ahogy feljebb írtam, a sebhintőpor sem nyerő. Belebetonosodik, egyáltalán, már semmilyen sebre nem tenném/teszem.
A kúpok, kb. 4-5cm-rel feljebb hatolnak, ott hatnak. Ez fényévekre van a csomótól, felesleges pénzkidobás és procedúra. Az aranyér krémek is általában a belső aranyérre lettek kitalálva (nyálkahártyával, gyulladással, vérzéssel), ezért a legtöbb használata szintén pénzkidobás. Mivel magától is helyre jön, a gyógyulás így is és használatuk nélkül is biztos.
Azért érezhető, hogyha ilyet észlel az ember, az első gondolata nem kell, hogy a hideg föld legyen. A proktológiai szakvizsgálatot ilyenkor is javaslom, bármi ettől eltérőt észlelt esetben mindenképp.
Jobb a békesség.

Kívánok szép napot, jó egészséget!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

.
Kapcsolódó, ajánlott tartalmak, javaslom, olvassa el ezeket:

Biztos, hogy aranyér okozza panaszaimat?
Az aranyerek osztályozása
7 dolog, melyet mindenképpen tudnia kell proktológiai vizsgálat előtt
.