A vastagbéltükrözés, más néven kolonoszkópia, a vastagbelet érintő megbetegedések, elváltozások diagnosztikájában az egyik legfontosabb vizsgálat. Sokan tartanak tőle, félnek a vizsgálatot övező kellemetlen élményektől, az esetleges fájdalomtól és mellékhatásoktól.

Megfelelő tájékozódással és felkészüléssel a kellemetlenségek azonban minimalizálhatók. De miért olyan fontos a rendszeres vastagbélszűrés, miért nélkülözhetetlen a tükrözéses vizsgálat, hogyan zajlik, és milyen módon lehet elvégezni? Ezekre igyekszem most választ adni.

 

Mikor ajánlott a vastagbélszűrés?

A vastagbélszűrés általánosságban minden 45 év feletti személy számára javasolt nemtől függetlenül, melyet ötévente szükséges megismételni. A szűrés fiatalabb korban is szükséges lehet, különösen abban az esetben, ha a családban volt már vastagbélrák, vagy a daganat kialakulására hajlamosító betegség, mint pl a Crohn betegség, vagy a colitis ulcerosa.

A szűrés sokszor székletvizsgálattal kezdődik. Két egymást követő napon kell mintát venni a székletből, melyet megvizsgálnak. Amennyiben a vizsgálat során a székletben vastagbél polipra, daganatos megbetegedésre utaló jeleket (vér, dns, enzimek, stb) találnak, szükségessé válik a kolonoszkópia. Ha a vizsgálat eredménye értékelhetetlen, meg kell ismételni a mintaadást és a laboratóriumi vizsgálatot.

Ha a teszt eredménye nem mutat ki semmilyen problémát, és nincs semmi más egyéb panasz, sokszor nem szükséges a tükrözés. Ha bármely panasz tapasztalható a vastagbélrák tünetei közül, a negatív teszteredmény ellenére is javasolt a kolonoszkópia.

Ilyen panaszok többek között az ismeretlen eredetű hasi fájdalom, hirtelen jött, ok nélküli fogyás, székelési szokások megváltozása, állandó szorulás, vagy állandó hasmenés, váltakozó széklet állag, vérzés, vagy véres széklet, mindenképpen javasolt a tükrözés.

 

Miért fontos a vastagbéltükrözés?

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte, és az időben történő felismerés nagyon fontos. Az időben felfedezett vastagbélrák jó eséllyel gyógyítható, vagy kialakulása akár meg is előzhető.

A vastagbéltükrözés segítségével az orvos nemcsak a már meglévő elváltozásokat láthatja, hanem a rákmegelőző állapotokat, például a polipokat. Ezeket az elváltozásokat el is távolíthatja, mielőtt azok rosszindulatúvá válnának.

Emellett a tükrözés és a biopszia alkalmas lehet gyulladásos bélbetegségek, például a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa diagnosztizálására és állapotának nyomon követésére is.

 

Hogyan kell felkészülni a vastagbéltükrözésre?

A vizsgálat sikerességét nagymértékben befolyásolja a szükséges előkészületek megfelelő végrehajtása. Ennek egyik legfontosabb lépése a bél teljes kitisztítása, amelyet általában a vizsgálat előtt néhány nappal kell elkezdeni. A béltisztítás diétából, és hashatjtásból áll. A vizsgálatot végző szakorvos minden esetben elmagyarázza a pontos tudnivalókat. Felírja a szükséges hashajtó készítményeket, meghatározza a diéta időtartamát, módját. Az orvost mindig szükséges tájékoztatni a meglévő betegségekről, rendszeresen szedett gyógyszerekről.

Az orvos az előkészületek meghatározása során figyelembe veszi majd az esetleges betegségeket, mint pl cukorbetegség, vérzékenység, stb és az ezekre szedett gyógyszereket szem előtt tartva állítja majd össze a szükséges teendőket.

 

Vastagéltükrözés előtti diéta

A vastagbéltükrözés előtt néhány nappal el kell kezdeni egy rostban és zsírban szegény diétát, mely segít abban, hogy a vastagbél minél tisztább lehessen a vizsgálat napján. A diétában kerülni kell a magas rosttartalmú ételeket, és rostban szegény, könnyű, alacsony zsírtartalmú ételeket szabad csak fogyasztani. Ilyen ételek pl a rizs, a csirkemell, a halfélék, stb.

Fokozottan figyelni kell a magas folyadékbevitelre, melyet főképp nem színes folyadékokkal, mint pl tiszta víz, szűrt gyümölcslevek, cukormentes folyadékok formájában kell biztosítani. A rostszegény diéta és a magas folyadékbevitel segít abban, hogy a vastagbélben a bélsár minél inkább kiürüljön a bélből, hogy a tükrözés során megfelelően átvizsgálható legyen.

 

Hashajtás

A diéta mellett, általában a vizsgálat előtti délutánon és/vagy a vizsgálat napján szükséges széklathajtó készítményeket alkalmazni. Ilyenkor szilárd táplálékot már nem szabad fogyasztani, csak folyadékot, pl üres levest, színtelen, szűrt gyümölcsleveket, teákat szabad bevinni a szervezetbe. Cukorbetegek esetén az orvos meghatározza, hogy mi az, amit fogyaszthat annak érdekében, hogy az inzulinszint ingadozás problémát okozzon.

A hashajtás idejét érdemes otthon tölteni, nyugalomban. A hashajtó hatása hirtelen és gyakran hullámokban jelentkezik. A hashajtás során a hasmenés miatt kialakulhatnak, vagy visszatérhetnek egyes végbélproblémák, mint pl aranyér, vagy végbélrepedés. Ezen kellemetlenségek kialakulásának minimalizálására, a problémák elkerülése érdekében készítettünk egy ingyenes tanácsokat tartalmazó összefoglalót, melyet ide kattintva elérhet.  

A hashajtók bevétele után is nagyon fontos a magas folyadékbevitel biztosítása. Egyrészt azért fontos a sok folyadék, hogy minél tisztább legyen a vastagbél, másrészt a hasmenés miatti folyadékvesztést is pótolni kell.

 

Hogyan zajlik a vastagbéltükrözés?

A vastagbéltükrözés során egy hosszú, hajlékony eszközt, az úgynevezett kolonoszkópot vezetnek be a végbélen keresztül a vastagbélbe. A kolonoszkóp végén egy apró kamera található, amely élő képet közvetít az orvos számára, így részletesen megvizsgálható a bél belső felszíne.

A vizsgálat során a beteg általában az oldalán fekszik felhúzott térdekkel. Az orvos az eszköz síkosítása után felvezeti a kolonoszkópot a végbélnyíláson át a vastagbélbe. A vizsgálat során előfordulhat, hogy a betegnek kisebb nagyobb mértékben változtatni kell a testhelyzetén, hogy az eszköz gond nélkül haladhasson a vastagbélben. Mivel a vastagbél kanyarulatai, vastagsága genetikailag eltérő lehet, ez nem minden esetben szükséges.

A vizsgálat során levegőbefúvás is történik, hogy az eszköz könnyebben haladjon és a vastagbél fala jobban látható legyen. Ez feszítő érzést, enyhébb görcsöket okozhat. A kolonoszkópia során nem csak a bél nyálkahártyájának megtekintése történik, lehetőség van szövettani mintavételre is.

Amennyiben a vizsgáló orvos a vizsgálat során polipot, vagy polipokat fedez fel, lehetősége van ezek eltávolítására is. Ha daganatra utaló elváltozásokat talál, vagy más okból szükségesnek látja, a tükrözés során mintavételre is sor kerülhet, így nem kell a mintavétel miatt ismételten átesni a beavatkozáson.

A vizsgálat általában 10-40 percig tart. Az időtartam attól függ, hogy milyen állapotban van a vastagbél, mennyire nehezítik meg az egyéni genetikai adottságok, bélbetegségek az eszköz haladását, és az is befolyásolja, hogy szükséges-e mintavétel.

 

Vastagbéltükrözés ébren, vagy altatásban?

A vastagbéltükrözés ébren, vagy altatásban, bódításban is elvégezhető. A vizsgálat éber állapotban is elviselhető. Kifejezett fájdalommal, ha nincs valamilyen már meglévő fájdalmat okozó probléma, általában nem okoz. A levegő befúvástól fellépő görcsök okozhatnak ugyan fájdalmat, de a legtöbben inkább feszítő, puffadásszerű kellemetlen érzésről számolnak be, mintsem kifejezett fájdalomtól.

A vizsgálat kellemetlensége és a kiszolgáltatottságtól való félelem miatt egyre többen választják a bódításban, vagy altatásban végzett vastagbéltükrözést. A bódítás során a beteg nyugtató és fájdalomcsillapító gyógyszereket kap, amelytől teljesen ellazul. Ilyenkor nem történik tényleges altatás, de nem éreznek semmit a vizsgálatból, és gyakran egyáltalán nem emlékeznek a vizsgálatra sem a betegek.

Altatásban végzett vastagbéltükrözés esetén a pácienst egy rövid időre teljesen elaltatják, így garantáltan nem érez semmit a vizsgálatból, és nem emlékszik majd semmire sem a kolonoszkópiából. Mind a bódításos, mind az altatásos vizsgálat előnye, hogy mindenki számára könnyebbé teszi a vizsgálatot. Az orvosok és a betegek számára is egyszerűbb a vizsgálat elvégzése.

 

Mit kell tenni a vizsgálat után?

A vizsgálat elvégzése után különösebb teendője nincs a betegnek. A táplálkozást a szokott módon folytathatja, de érdemes lassabban visszatérni a mindennapi étkezési szokásokhoz, hogy ne terhelje túl az emésztését.

Éber állapotban végzett vizsgálat után a páciens egyedül hazamehet, vezethet, közlekedhet. Bódításban, vagy altatásban végzett vastagbéltükrözés után némi időn át orvosi megfigyelés alatt kell maradni. Amennyiben minden rendben van, a vizsgálat után csak kísérővel szabad elhagyni a rendelőt. Vezetni, egyedül közlekedni aznap nem szabad.

A vizsgálat után jelentkezhet enyhe hasi görcs, puffadás, hasi feszülés, mely a vizsgálat során használt levegő miatt alakul ki és rövid időn belül megszűnik. Ha történt mintavétel, vagy polip eltávolítás, enyhe vérzés, véres, nyákos széklet előfordulhat.

Ha a panaszok a vizsgálat után néhány napon belül nem múlnak, vagy súlyosbodnak, láz, vagy rosszullét jelentkezik, azonnal értesíteni kell a vizsgáló orvost. 

 

Milyen veszélyei vannak a vastagbéltükrözésnek?

Akiknek a vizsgálat előtt nem volt semmilyen bélproblémája, jellemzően a vizsgálat miatt nem alakulnak ki ilyenek. Akik korábban már átestek valamilyen végbél- vagy vastagbél problémán, az esetek kb egyharmadában kiújulhatnak, vagy erősödhetnek a már meglévő végbélproblémák, pl az aranyeres panaszok. Ezek javarészét nem maga a vizsgálat, hanem az azt megelőző béltisztisztítás okozza, melynek kockázata betartva tanácsainkat minimalizálható.

Sok embert visszatart a bélátlyukasztástól való félelem, melynek ugyan van esélye, de nagyon minimális. A bélátlyukasztás 5000 vizsgálat során egyszer fordul elő, és akkor is főképp olyanoknál, akik valamilyen meglévő bélbetegségben szenvednek, vagy átestek már korábban valamilyen hasi műtéten.

 

Életmentő lehet!

A vastagbéltükrözés életmentő lehet, különösen, ha időben felismerik a rákmegelőző állapotokat. Bár sokan tartanak a vizsgálattól, a megfelelő eszközöknek és az érzéstelenítési lehetőségeknek köszönhetően a kellemetlenség minimalizálható.

Akár altatásban, bódításban, akár ébren történik, a vizsgálat, segít a vastagbél betegségeinek időben történő felismerésében és kezelésében. Ha az orvos javasolja a vastagbéltükrözést, nem szabad halogatni, hiszen egy rövid vizsgálat évekkel meghosszabbíthatja az életet!

dr. Bánfalvi Péter vezető proktológus Dr. Bánfalvi Péter

Dr. Bánfalvi Aranyér Központ, A gyógyító gondoskodás
www.aranyeresseg.hu

 

Szakértőinkhez vizsgálatra való bejelentkezéshez kattintson ide,

vagy hívja a

+36(30)-868-0244

telefonszámot!

 

Szakértőink:

Dr. Pácsa Szilvia

Dr. Pácsa Szilvia

nőgyógyász, kismedence betegségek szakorvosa

Nőgyógyászként célom, hogy pácienseimet tudásommal gyógyuláshoz, és az egészséges élet megtartásához segítsem. Gyakorló orvosként folyamatosan keresem azokat a lehetőségeket, amelyek a hagyományos (gyógyszeres, műtéti) terápiás megoldásokat kiegészítve a gyógyulást gyorsabbá és hatékonyabbá képesek tenni. Vallom, hogy az egészség, az egyéni csúcsforma elérésének feltétele a testi-lelki egyensúly megteremtése, amelyhez a tudomány és a technika által kínált, bizonyítottan hatásos gyógyászati megoldásokat is érdemes felhasználni. Tovább >>

Dr. Mikes Csaba

Dr. Mikes Csaba

proktológus, sebész főorvos

Proktológia magánrendelést 2007 óta folytatok. A kórházi végbélsebészet mellett magánrendelésen a végbéltájéki panaszokkal (aranyeresség, condyloma, végbélviszketés, végbélsipoly, végbélberepedés, jó és rosszindulatú végbél és vastagbéldaganatok) hozzám forduló páciensek ellátását végzem, célom az alapos kivizsgálását követő pontos diagnózis felállítása és annak legkorszerűbb ellátása.

Dr. Lehoczki Gergely

Dr. Lehoczki Gergely

proktológus, sebész adjunktus

2009-es sebészeti szakvizsgám megszerzését követően kezdtem el proktológiai panaszokkal pácienseket ellátni és észleltem, hogy széles körű igény van a végbélbetegségek tüneteitől szenvedő páciensek empatikus, pontos, minőségi ellátására. A precíz és pontos megfigyelés, a tapasztalatok gyűjtése, beépítése a mindennapi gyakorlatba valamint a személyre szabott ellátás, gyógyítás, esetkövetés fontossága ragadott meg leginkább, ami mind a mai napig a fő motivációt jelentik számomra. A páciensek bizalmának elnyerése és megtartása szintén nagyon fontos számomra. Mindannyian ismerjük a mondást:”pontos mint egy sebész.” Ennek a jegyében szeretnék minden páciensem számára enyhülést, jobbulást, teljes gyógyulást nyújtani.

Tovább >>

Dr. Tóth-Fülöp Orsolya

Dr. Tóth-Fülöp Orsolya

proktológus, sebész szakorvos

Számomra a szakmaiság mellett a legfontosabb a páciens orientált légkör, amelyben megfelelő figyelmet és időt tudunk biztosítani a hozzánk fordulóknak. A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem, majd 2018-ban általános sebészeti szakvizsgát tettem. 2012 és 2023 között a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Sebészeti, Érsebészeti és Mellkassebészeti Osztályán dolgoztam, 2018-tól megbízott tagja voltam a kórház onkoteam-jének. A Mellrákfórum civil szervezet aktivistájaként az egészségügyi tudatosságért kampányolok. A komplexebb ellátás céljából 2023-ban elvégeztem a Kismedence rehabilitáció biofeedbackkel tanfolyamot. … Tovább>>

Dr. Bánfalvi Péter

Dr. Bánfalvi Péter

vezető proktológus

Proktológiai magánrendelést 2006 óta folytatok. Célom, hogy vendégeink aranyér, és más végbél-megbetegedését a lehető legkisebb megterheléssel és a legjobb életminőséget megcélozva gyógyítsam meg, nagy felelősséggel járó és sokszor igazi kihívást jelentő munka a számomra. Feladatomnak rendszeres önképzéssel, a gyógyítás egyénre szabott, állandóan tökéletesedő módszereivel igyekszem megfelelni. 2012-ben felkértek Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja aranyérrel kapcsolatos információk megírására, 2014-ben és 2017-ben megkaptam az Év Magánrendelője verseny szakmai díját.

Tovább >>

További cikkek a témában:

Aranyér: 5 tévhit, amit ideje elfelejteni ❌

Aranyér: 5 tévhit, amit ideje elfelejteni ❌

Az aranyér egy gyakori probléma, amelyet sokan szégyellenek, és emiatt rengeteg tévhit övezi. Ezek a félreértések nemcsak a tájékozottságot nehezítik meg, hanem a hatékony kezelés lehetőségét is csökkenthetik. Összeszedtük az 5 leggyakoribb aranyér tévhitet, amelyet...

bővebben